Az az út, amelyen a globalizáció az elmúlt évtizedekben haladt, a végéhez érkezett - vélik a Crédit Suisse elemzői, akik tanulmányát a CNBC foglalta össze. A regionális hatalmak megerősödése és a protekcionizmus terjedése arra utal, hogy változások előtt állunk. Multipolárissá válik a világ vagy itt a globalizáció vége? - teszik fel a kérdést a svájci bank szakértői.

2017

Kapcsolódó

Úgy tűnik, az idei évben fordulóponthoz érkezik a globalizáció története. Az előjelek egy ideje látszanak: 2015-2016-ban olyan események történtek - a bevándorlási válság, a brexit, a populista Donald Trump amerikai elnökké választása -, amelyek egy korszak végét jelzik. A Crédit Suisse elemzői szerint az emberiség történelme három forgatókönyv szerint folytatódhat.

1. Tovább a kitaposott úton

Az első változat szerint minden marad a régi kerékvágásban. Tovább menetelnek a globalizáció élén a nyugati multinacionális vállalatok, az amerikai dollár világvaluta marad, a nemzetközi jog és a világszervezetek formálják az országok egymás közti viszonyait. Ez a forgatókönyv megnyugtató abból a szempontból, hogy azt ígéri: a nemzetközi kapcsolatok az ismert keretek között maradnak.

Ugyanakkor a svájci bank szakértői valószínűtlennek tartják a business as usal érvényesülését. A globalizáció legutóbbi hulláma lendületét vesztette, a gazdasági növekedés lassú, terjed a protekcionizmus, erősödnek a helyi hatalmak, ami aláássa az egy központú, azaz az USA, a nyugati civilizáció vezette globalizáció folytatódását.

2. Többpólusú világ

Ez a változat azzal számol, hogy az egypólusú világ helyét átveszi egy több központú rendszer. Megerősödnek a világ különböző régiói, így új gazdasági központok jönnek létre. Ez a változás gyakorlatilag a globalizáció eddigi útjának melléghatása lehet, mert ez erősítette meg a nagy feltörekvő országokat. Legnagyobb nyertesei ezek az államok, elsősorban India és Kína lehetnek.

A világrendszer három lábra állna: az egyik az amerikai kontinens, a másik Európa, a harmadik a Kína dominanciája alá kerülő Ázsia. A többpólusú világban regionális nemzetközi intézmények keretei között alakulnának a világ országainak kapcsolatai, megerősödne az "irányított demokráciák" szerepe és régiónként mást jelentene a jog uralma. A világgazdaság térségenként egyenetlenül bővülne.

3. A globalizáció vége

Váratlan sokk lenne, ha a globalizáció egyszerűen véget érne. Ehhez vezethet a globális gazdaság és kereskedelem bővülésének vészes lelassulása, a migráció még súlyosabbá válása, az államok eladósodásának növekedése és a társadalmi különbségek mélyülése.

Egy ilyen erózió életveszélyes lenne és megállítása rendkívüli erőfeszítéseket igényelne a világ országaitól. A széthullás közepette egyes nemzetek kiemelkednének és osztoznának a világ feletti uralmon, a pénzpiacok széttöredeznének, valutaháborúk, sőt igazi fegyveres konfliktusok történek ki.

A Crédit Suisse ahhoz hasonlítja ezt a lehetőséget, ahol a globalizáció első hullámának csúcsán, 1913-ban, az első világháború előtt tartott az emberiség.

Kár reménykedni

A három lehetőség körüli vitákat minden bizonnyal befolyásolja, hogy sokan ragaszkodnak a globalizáció eddig útjához, hiszen az hozzájárult jómódjukhoz. Elleneznék a multipoláris világ kialakulását, amelyben a jelenleginél jobban kellene osztozniuk a világgazdaság kínálta jóléten néhány olyan ország lakóival, akik korábban szegénységben éltek.

A multipoláris világ kialakulása már elindult - vélik a Crédit Suisse elemzői, akik nem adtak olyan forgatókönyvet, amelyben a Magyarországhoz hasonló kis feltörekvő országok jobban járhatnának a globalizációval - azaz amelyben lényegesen vagyonosabbá válhatnának -, mint ahogy eddig jártak. Azt ajánlják a világ elitjének, hogy igyekezzen minél jobbá tenni az új, több központú rendszert.

Jelenlegi szakaszában a változás még rengeteg ismeretlent tartalmaz, ami utat nyit a politikai hibák, a geopolitikai rivalizálás és feszültségek előtt. Érdemes lenne már ma kidolgozni egy megfelelő szabály- és intézményrendszert, amely az új viszonyok között erősítheti a világ stabilitását, biztonságát.