Van egy nagy hasonlóság Nagy-Britannia és Kína között: mindkét ország ipari forradalmának legfontosabb energiahordozója a szén volt - kezdi a kínai energiaipar változását bemutató cikkét a BBC. A szigetországban 1983-ban, a nagy bányászsztrájk előtt érte el a csúcsát a szénkitermelés évi 119 millió tonnával. Kína ennél sokkal nagyobb játékot játszik.

Az óriási ázsiai ország szénfelhasználásának csak az éves növekedése majdnem akkora volt, mint a teljes brit kitermelés a csúcson. Kína még 2013-ban is 93 millió tonnával növelte szénkitermelését. Ez a plusz ugyan munkát adott volna a brit szénbányászat csúcsán az iparágban dolgozó 250 ezer bányász többségének, Kínában azonban csupán 2,6 százalékkal bővítette kitermelést a 2012-eshez képest, amikor négymilliárd tonna szenet hoztak a felszínre.

Kapcsolódó

Mínusz 2,9 százalék

A füstös energiahordozó nagyban hozzájárult ahhoz, hogy az ázsiai ország 2007-ben - megelőzve az USA-t - a világ legnagyobb a szén-dioxid-kibocsátójává vált. Ha folytatódnak a jelenlegi trendek, akkor néhány éven belül kétszer annyit ereszthetnek a levegőbe az üvegház hatású gázból, mint az Egyesült Államok. Volt olyan időszak, amikor hetente állt üzembe egy új szénerőmű az országban - mindezek alapján nem véletlen, hogy a kínai energiaipar a környezetvédők rémálma.

Ennek tükrében igencsak meglepő adatot közölt a pekingi statisztikai hivatal: 15 éve először 2014-ben 2,9 százalékkal csökkent az ország szénfelhasználása, ami egy százalékkal mérsékli a szén-dioxid-kibocsátást. Eddig úgy tűnt, soha nem ér véget a növekedés, most azonban talán kezdhetünk arról beszélni, hogy Kínában is elérte a csúcsát a szén felhasználása.

Nem szívják tovább

Az elemzők véleménye ugyan megoszlik arról, hogy valóban túl vagyunk-e csúcson, ám az tény, hogy az elmúlt időszak óriási változást hozott a pekingi kormány környezetvédelmi politikájában. Korábban minden kifogást azzal hárítottak el, hogy a feltörekvő országok ipari fejlődése késve indult a fejlettekéhez képest, és nekik is éppen annyi joguk van ennek részeként szennyezni a környeztet, mint amekkora kárt a fejlett országok okoztak iparosodásuk idején.

Más szóval, ha választani kellett a gazdasági fejlődés és a környezet védelme között, akkor gondolkodás nélkül az előbbire szavaztak. Mostanra szembe kerültek azzal a környezeti válsággal, amelyet az európai országok 50-150 évvel korábban éltek át. A lakosság a továbbiakban nem képes és nem is hajlandó elviselni azt a brutális légszennyezést, időnként elviselhetetlen szmogot, amelyet főként a szénerőművek használata és a gyors motorizáció okoz.

Kép: A nagyobb képrét kattintson!

Nagy szellőztetés

A szénfelhasználás csökkenése a GDP-növekedés lassulása mellett az alternatív energiaforrások terjedésének köszönhető. Ma már Kína fekteti be a legtöbb pénzt a zöldenergiába, ezen belül elsősorban az áramtermelés új alapokra helyezésébe. Az elmúlt tíz évben több mint 400 milliárd dollárt költöttek el erre a célra - ez az összeg három-négy év magyar GDP-jének felel meg. Kína vezeti a Bloomberg New Energy Finance rangsorát (lásd táblázatunkat), amely az alternatív energiára fordított befektetések alapján listázza az országokat.

Elemzők szerint ma már az áramtermelés negyede vagy szélfarmoktól, vagy vízerőművektől, vagy napenergiából származik. A szakértők és a laikusok már nem arról vitatkoznak, hogy szükség van-e az alternatív energiaforrások felhasználására, hanem arról, hogyan lehetne a legjobban kihasználni azokat a lehetőségeket, amelyek ebben az új, gyorsan növekvő erőforrásban rejlenek. Folytatni kell a zöldenergia-befektetések ösztönzését és a lakosság felvilágosítását arról, milyen előnyei vannak az újfajta energiaforrásnak.

Ma már ott tartunk, hogy a távoli provinciákon is élni akarnak az energiahordozó-váltás lehetőségével. Van olyan régió, ahol elkezdték leállítani a legrégebbi, legfüstösebb szénerőműveket, amelyek termelését zöldenergiával váltják ki.

Zöldenergia-befektetések 1.
Ország2014 (Mrd dollár)
Kína89,491
USA51,770
Japán41,342
Nagy-Britannia15,229
Németország15,229
Kanada8,971
India7,937
Brazília7,864
Franciaország7,017
Hollandia6,727
Forrás: BBC

Nincs megállás

A Greenpeece környezetvédő világszervezet egyik legnagyobb aggodalma az volt, hogy Kína nem adja fel teljesen a szén felhasználását, hanem csak átáll a szilárd tüzelőanyag gázosítására. Hiába jár ugyanis kevesebb károsanyag-kibocsátással az utóbbi elégetése, ha az átalakítás maga súlyos károkat okoz. A hivatalos kínai média nemrégiben ezzel kapcsolatban is jó hírt közölt: a már épülőfélben lévő első gázosító üzemet ugyan befejezik, de a továbbiak építését levették a napirendről.

Korai lenne készpénznek venni, hogy a világ második legnagyobb gazdasága megindult a szén teljes leépítésének útján. A következő évtized közepéig ez az energiahordozó marad a kínai gazdaság fő energiaforrása, az éves fogyasztás bőven hárommilliárd tonna felett lesz. Ha a gazdaság növekedése gyorsulna, akkor jó ez jó eséllyel újra felpörgetné a szénerőműveket is.

Ugyanakkor ma már elmondhatjuk, hogy ez visszatérés legfeljebb átmeneti lehet. A kínai városok elviselhetetlen levegője a legkomolyabb katalizátora az átalakulásnak, amely hosszabb távon visszaszorítja a szén felhasználását.

Zöldenergia-befektetések 2.
Ország2004-2014 (Mrd dollár)Kapacitás (MW)
USA447,642121 660
Kína427,617224 788
Németország244,94986 946
Japán189,18832 679
Olaszország103,4368 774
Nagy-Britannia101,03023 346
Spanyolország100,03823 014
Brazília78,94322 552
India72,82836 753
Franciaország56,9319 191
Forrás: BBC