Európai országokként közösek Nagy-Britannia és Magyarország értékei, de ha specifikus ügyek - mint a jogállamiság, demokratikus értékek - szóba kerülnek, ezek a magyarok ügyei, nekik is kell megoldaniuk ezeket - mondta a Magyar Nemzetnek adott interjújában Iain Lindsay, az Egyesült Királyság magyarországi nagykövete.
Ezzel arra a kérdésre felelt, amely felidézte, hogy David Kostelancik amerikai ügyvivő meglehetősen kemény kijelentéseket tett októberben a magyar sajtószabadság helyzetét illetően, és azt firtatta mi a brit álláspont ebben az ügyben. Ha van olyan érzékeny téma, amelyet meg akarunk beszélni velük, akkor azt zárt ajtók mögött meg is tesszük - tette hozzá.
Bevándorlás
A londoni kormány azt szeretné, ha az uniós, így a magyar állampolgárok és családjaik Nagy-Britanniában maradnának - folytatta Lindsay. Azok, akik a kilépéskor már legalább öt éve nálunk élnek (azaz 2014 márciusa előtt érkeztek legálisan az országba), könnyedén folyamodhatnak majd az úgynevezett letelepedett státuszért.
Akik később érkeztek, nem kell elmenniük, hanem kivárhatják az öt évet, és akkor igényelhetik. Az uniós állampolgárok a kilépésünk utáni átmeneti időszakban is jöhetnének hozzánk legálisan dolgozni és élni, csupán regisztrálniuk kellene - erre jelenleg még nincs szükség - mondta a diplomata.
A kétévesre tervezett átmeneti időszak végét követően új bevándorlási rendszert vezethet be az Egyesült Királyság. Lesz valamilyen rendszer, amellyel továbbra is befogadhatnak tehetséges és képzett embereket az Egyesült Királyságban.
Népszavazás
Sem a kormánypárt, sem a legnagyobb ellenzéki párt, a Munkáspárt nem beszél arról, hogy második népszavazást kellene tartani a brexitről, azaz az annak konkrét módjáról kötött EU-brit megállapodásról. A parlament szavaz majd a kilépésről szóló törvényről. Nagy-Britanniában nincs erős hagyománya a referendumoknak, nem úgy, mint Svájcban. A nagykövet személyes véleménye szerint jelenleg nagyon csekély az esélye annak, hogy legyen újabb népszavazás a kérdésben.
A nyitókép forrása: Pixabay.com