Az Institute of Directors (IoD) üzleti szakmai szervezet tagjainak háromnegyede úgy véli, hogy Görögország tizenkét hónapon belül rákényszerül az eurózóna elhagyására - írja a Guardian. Az IoD Nagy-Britannia legrégebbi vállalati vezetőket és független üzletembereket, vállalkozókat tömörítő szervezete. Az 1903-ban alapított IoD a szabad vállalkozás és vagyongyarapítás szószólója, és kiáll a jó vállalatirányítás mellett is.

A házon belül készült felmérésből kiderül, hogy a Grexitet jósló cégvezetők többsége szerint a kilépés kaotikus államcsőd lesz, amely komoly negatív hatást gyakorolhat a pénzpiacokra és a közös európai valutát használó országokra. Ezt a negatív forgatókönyvet tartja valószínűnek a megkérdezett üzletemberek közel kétharmada.

Még rémisztőbb, hogy 45 százalékuk szerint nagy a kockázata egy a dél-európai országokon átviharzó, kiterjedt bankpániknak. Emellett szól, hogy a görögök kilépését látva sokan gondolhatnák úgy, hogy országuk hasonló sorsra jut, ami arra ösztönözheti őket, hogy igyekezzenek biztonságba helyezni eurómegtakarításaikat. Ugyancsak 45 százalék az IoD tagjain belül azok aránya, akik szerint más eurótagállamok is követhetik a kilépő Görögország példáját.

Az eurózóna ideiglenes biztonsági alapja (EFSF) pénteken úgy döntött, hogy nem követeli vissza azonnal a rajta keresztül hitelezett 150 milliárd eurót az athéni kormánytól. A szervezet alapszabályának értemében erre joga lett volna, miután Athén kedden elmulasztotta átutalni az IMF-nek járó 1,6 milliárd eurós törlesztőrészletet.

Az MTI összesítéséből kiderül, hogy a legtöbbel 87,6 milliárd euróval Németországnak tartoznak a görögök, Franciaország 58,5 milliárd, Spanyolország 40 milliárd euróval járult hozzá az eddigi két hitelcsomaghoz. Még Szlovénia is beadott a közösbe 1,6 milliárd eurót, míg Szlovákia 2,9 milliárdos kölcsönét féltheti.