A tavalyi davosi Világgazdasági Fórumon elhangzott előrejelzések jó része bejött, legfeljebb nem akkor, amikor a jóslat szerint meg kellett volna történnie - állapítja meg a Bloomberg. A hírportál ennek alapján azt tanácsolja a szerdán kezdődő idei tanácskozás résztvevőinek, hogy ne adjanak időhatárokat prognózisaikhoz.

Kérdés persze, hogy mit ér egy előrejelzés időpont, időhatárok megjelölése nélkül, ám az tény, hogy a jóslások nagyon kockázatosak. A tavalyi davosi fórum viszonylag optimista hangulata például egyáltalán nem igazolódott. A résztvevők többsége arra számított, hogy az amerikai Fed kivár a kamatemeléssel és az olaj ára az év végére magasabban lesz az akkori 55 dollár/hordós szintnél.

Zavaros idők

A terrorizmus burjánzik, a konfliktusok elárasztják a világot, a menekültek óriási hullámai indulnak útnak és Európa egyik válságától a másikig bukdácsol. Ezeket a jelenségeket, amelyek 2015 legfontosabb jellemzőinek bizonyultak, senki sem látta előre a tavaly januári tanácskozás résztvevői közül.

A világ zavaros idők elé néz 2016-ban. Ezt az elmúlt két hét eseményei alapján - a kínai tőzsdék hanyatlása, a terrorakciók folytatódása, a bevándorlással kapcsolatos feszültségek éleződése, az olajár megdöbbentő további zuhanása - nem nehéz előre vetíteni. A nagy kérdés persze az: mikor következhet be fordulat - akár jó, akár rossz - ezekben a folyamatokban.

Tényleg habozott a Fed

A tavalyi jóslatok egy részének hiányossága éppen az időpont eltévesztése volt. A Fed végül valóban sokáig - decemberig - halogatta, hogy hét év kihagyás után szigorítsa a hitelköltségeket, ám ezt senki nem jósolta meg pontosan. A munkaerőpiac gyengélkedése és a világgazdaságban jelentkező bizonytalanságok - a kínai növekedés vártnál határozottabb lassulása, az európai kilábalás makacs vérszegénysége - várakozásra késztették az amerikai jegybank döntéshozóit.

Elég jó jósnak bizonyult Denis O'Brien, a Digicel Group Ltd. kommunikációs cég elnöke, aki azt mondta egy éve Davosban, hogy a Fed nem szigorít 2015 vége-2016 eleje előtt. Pontosan jelölte meg a Fed vezetőinek dilemmáját Gary Cohn, a Goldman Sachs elnöke, aki arról beszélt, hogy az amerikai kamatemelés legfőbb akadálya a világ többi gazdaságának gyenge teljesítménye lehet.

James Gorman, a Morgan Stanley vezérigazgatója, viszont túlságosan optimistának bizonyult. Arról beszélt Davosban, hogy a Fed biztosan lép 2015-ben, sőt arra számított, hogy az amerikai alapkamat már a második negyedévben nőni fog.

Pontos találatok

Cohn megérdemel még egy pontot azért, mert jól látta, hogy a dollár erősödni fog a világ többi valutájával szemben. Ray Dalio, a Bridgewater Associates Inc. tőketársaság alapítója szintén arra tippelt, hogy az amerikai deviza izmosodni fog.

Bejött Axel Weber, az UBS AG elnökének jóslata, miszerint az eurózóna inflációja nem fogja megközelíteni az Európai Központi Bank (ECB) célértékét, a kissé két százalék alatti szintet. Ezt annak tudatában jelentette ki, hogy küszöbön állt az ECB jelentős monetáris enyhítési programjának februári indulása, ami euróval árasztotta el a piacot.

Kattintson a nagyításhoz!

Nagy tévedés

Nagy tévedéssorozatnak bizonyultak ugyanakkor az olajárral kapcsolatos előrejelzések. Sheikh Ahmed Bin Jassim Al Thani, Katar gazdasági és kereskedelmi minisztere úgy vélte, hogy 2015 végére 60 dollárra nő a nyersolaj ára (ezzel szemben a 35 dollár/hordó körüli szintre esett, majd idén január közepére 30 dollár alá hanyatlott).

Alekszej Kudrin korábbi orosz pénzügyminiszter 60 dolláros átlagárat jósolt a következő két évre, miközben Abdalla El-Badri, az OPEC főtitkára azt mondta, hogy az olajár 45 és 50 dollár/hordó között fog ingadozni. Még az utóbbi, az olajtermelők szempontjából pesszimistább prognózis is túl optimistának bizonyult.

Ugyanígy járt Michael Sabia, Kanada második legnagyobb nyugdíjalapjának vezetője, aki merész próbált lenni azzal a várakozásával, amely szerint az olajár hanyatlása nem három hónapos jelenség. Ma már sokan megmosolyognák ezt a megjegyzést. Valójában az olcsó olaj időszaka bőven eltarthat három évig is.

Kína a nagy talány

Kína, illetve Szaúd-Arábia és Irán éleződő konfliktusa lesz az idei davosi fórum két fő témája - véli Nariman Behravesh az IHS adatszolgáltató cég vezető közgazdásza. A piacok utálják a bizonytalanságot, ami most rendkívül magas az ázsiai országban.

Úgy tűnik a szakértők sem sokat segíthetnek ezen, ugyanis egymással homlok egyenesen ellenkezően értékelik az év eleji kínai tőzsdei felrodulást. Egy részük, köztük Tim Adams, az amerikai pénzügyminisztérium volt Kína-szakértője, jelenleg a bankok nemzetközi szervezete, a IIF elnöke, és Joseph Stiglitz Nobel-díjas közgazdász professzor eltúlzottnak tartják a pénzpiaci reakciókat.

Vagy, vagy

Szerintük Kína teljesíti Li Ko-csiang miniszterelnök tavalyi davosi ígéretét, miszerint az ázsiai ország mebirkózik gazdasági bajaival. A kínai gazdaság valóban lassul - 2016-ra 6,5 százalékos GDP-bővülés várható -, ám ez a változás nem katasztrofális. A pénzpiacok hajlamosak eltúlozni, felnagyítani a gondokat.

Willem Buiter, a Citigroup vezető elemzője azonban - csatlakozva Soros György magyar származású befektetési guruhoz - nagy bajt szimatol. Szerinte a kínai gazdaság lefékeződése a következő néhány évben recesszióba fogja taszítani a világgazdaságot.

Támadnak a robotok

A következő öt évben összesen nettó 5,1 millió munkahelyet fognak elvenni az emberektől a robotok, illetve a mesterséges intelligencián alapuló rendszerek a világ 15 legfejlettebb országában. - idézte a Reuters Worls Econmic Forum (WEF) jelentését. Ez 7,1 millió elvesző és kétmillió új munkahely különbségéből jött ki. A 15 országban dolgozik a világ munkaerejének 65 százaléka. A nők lesznek a változás nagyobb vesztesei. A Munkaügyi Világszervezet becslése szerint 2020-ra 11 millióval nő a világon a munkanélküli emberek száma.