Steffen Seibert berlini tájékoztatóján hangsúlyozta, hogy a német kormány "határozottan elítéli" az oroszbarát szakadárok tevékenységét, amellyel "súlyosan megterhelik és sértik" a válság rendezését célzó minszki folyamatot. Ugyanakkor Berlin üdvözli az ENSZ Biztonsági Tanácsának (BT) keddi határozatát, amelyben a testület támogatásáról biztosította a tűzszüneti megállapodást és annak betartására szólította fel az összes felet. Az orosz kezdeményezésre elfogadott BT-határozat "jó jel" és újabb dokumentuma annak, hogy a moszkvai vezetés elkötelezi magát a minszki megállapodás mellett. Ezután még inkább "a szaván lehet fogni" Moszkvát, számon lehet kérni rajta a rendezési folyamat támogatását.

Seibert kérdésre válaszolva elmondta, egyelőre nem lehet pontosan megítélni, hogy a megbukott-e a tűzszüneti egyezmény a debalcevei harcok miatt. Az viszont biztos, hogy az EU továbbra is követi az Oroszországgal szembeni szankciókra vonatkozó alapelveit, ami azt jelenti, hogy a válság további mélyülése esetén "újabb intézkedésekre lehet szükség" - mondta a német kormány szóvivője.

Kapcsolódó

Azzal az amerikai felvetéssel kapcsolatban, hogy fegyverekkel, haditechnikai eszközökkel kellene támogatni a szakadárok ellen harcoló ukrán hadsereget, Seibert elmondta, hogy nem változott meg Berlin álláspontja az utóbbi napok eseményei nyomán, a német kormány továbbra is elutasítja a fegyverszállítások gondolatát.

Közben Párizsban a francia elnök hivatal bejelentette, hogy szerda este újabb telefonkonferenciát tart a francia, az ukrán, az orosz elnök és a német kancellár az ukrán válságról. Seibert ezzel kapcsolatban azt mondta, hogy Berlin nem változtat az eddigi tájékoztatáspolitikáján, Angela Merkel kancellár telefonbeszélgetéseiről utólag értesítik a nyilvánosságot.

Párizs mindent megtesz

A francia kormány álláspontja szerint az ukrajnai tűzszünetről kötött minszki megállapodás "nem halt meg", és Párizs mindent megtesz életben tartására az oroszbarát szeparatisták debalcevei lépései ellenére - közölte Stéphane Le Foll kormányszóvivő.

A tűzszünetről múlt csütörtökön született megállapodás Minszkben a Kijev, Moszkva és az Európai Biztonsági és Együttműködési Szervezet (EBESZ) képviselőiből álló úgynevezett kontaktcsoport és a szakadárok vezetői között. A dokumentumot a "normandiai négyek", azaz a német kancellár, valamint a francia, az ukrán és az orosz elnök dolgozták ki a fehérorosz fővárosban párhuzamosan tartott maratoni tárgyalásaikon.

Azóta viszont Debalcevénél folytatódtak a harcok, és kedden az oroszbarát szakadár csapatok benyomultak a városba, amely félúton fekszik a két szakadár köztársaság székhelye, Donyeck és Luhanszk között, egy az ukrán erők által védett beékelődésben. A település, amelyet a szakadárok hetek óta folyamatosan ágyúztak, Ukrajna egyik legfontosabb vasúti csomópontja. A francia kormányszóvivő szerint a város elfoglalása "csak egy konkrét pontban nehezíti a megállapodás alkalmazását".

"Folytatjuk, tudjuk, hogy vannak problémák, tudjuk, hogy nem rendeződött minden, de a minszki megállapodás előtti és a mostani helyzet között, még akkor is ha nem rendeződött teljesen minden, előrelépés történt" - fogalmazott Le Foll. "Franciaországnak Németországgal egyetemben az az álláspontja, hogy diplomáciai offenzívát kell folytatni a konfliktusrendezés érdekében" - tette hozzá.

Moszkvát elszomorítja, "ami a debalcevei katlanban történik"

Debalceve a tényleges tűzszüneti vonalon kívülre, arra a területre esik, amelyet a délkelet-ukrajnai "felkelők" ellenőriznek - jelentette ki az orosz külügyminiszter szerdán, a Donyec-medencei szakadár vezetés álláspontját védve. Szergej Lavrov a Grúziától elszakadt Dél-Oszétia külügyminiszterével közös sajtótájékoztatóján azt mondta, hogy Moszkvát elszomorítja, "ami a debalcevei katlanban történik". Egyúttal arra szólított fel, hogy az egymással szembenálló felek szüntessék be a fegyverhasználatot, és ne törekedjenek a status quo, vagyis a múlt vasárnapi állapot megváltoztatására.

Az orosz diplomácia vezetője azzal vádolta az ukrán vezetést, hogy a tárgyalások helyett kísérleteket tesz arra, hogy csapataival betörjön Debalcevébe. Remélte, hogy a józan ész győzni fog és az első helyre a bekerített katonák életének megmentése kerül. Azt állította, hogy sokan közülük már megadják magukat, és a szakadárok jól bánnak velük.

Lavrov közölte, hogy a "normandiai négyek" múlt heti minszki tárgyalásain Vlagyimir Putyin orosz elnök legelső javaslata az volt, hogy vitassák meg a debalcevei helyzet rendezését, az ukrán elnök viszont tagadta a probléma létezését.

Időközben Petro Porosenko bejelentette, hogy megkezdődött az ukrán katonák "tervezett" kivonása Debalcevéből. A csapatok 80 százaléka a haditechnikai eszközökkel együtt már elhagyta a délkelet-ukrajnai települést.

Lavrov és Kerry telefonon tárgyalt

Lavrov a nap folyamán telefonon vitatta meg John Kerry amerikai külügyminiszterrel az urajnai helyzetet. Moszkvai közlés szerint megvitatták a minszki megállapodások végrehajtásáról múlt csütörtökön aláírt intézkedéscsomagot. Lavrov a Kijev és a szakadár délkelet-ukrajnai területek közötti közvetlen párbeszéd fontosságát hangsúlyozta, például a Debalcevénél zajló összecsapások megszüntetése érdekében. Emlékeztetett az ukrán hatalomnak az alkotmányos reform végrehajtásával és a Donyec-medence különleges státusának megadásával kapcsolatosan vállalt kötelezettségére.

Az orosz külügyminiszter és a Grúziától elszakadását 1991-ben kikiáltó Dél-Oszétia külügyi vezetője szerdán államhatárról szóló megállapodást írt alá Moszkvában. Lavrov ezt követően kijelentette, hogy Oroszország nem készül Dél-Oszétia elcsatolására. Emlékeztetett arra, hogy országa a 2008 augusztusi, Grúziával vívott "villámháborút" követően független és szuverén államnak ismerte el Dél-Oszétiát.

A 3900 négyzetkilométernyi területen fekvő kaukázusi terület függetlenségét Moszkván kívül Abházia, a Dnyeszteren túli terület és Hegyi-Karabah, valamint Nicaragua, Venezuela, Tuvalu és Nauru ismerte el.

Ha kell Oroszországhoz csatlakozik Dél-Oszétia is

Lavrov déloszét kollégája, David Szanakojev ugyanakkor közölte, "amennyiben a kaukázusi területen élőkben felmerül a kívánság, hogy Dél-Oszétia csatlakozzon Oroszországhoz, le fogják bonyolítani a megfelelő eljárásokat". Dél-Oszétia korábban elismerte a tavaly márciusban elcsatolt Krímet Oroszország részének.

A moszkvai tárgyaláson Lavrov és Szanakojev a tervezett orosz-déloszét szövetségesi és integrációs együttműködési megállapodásról is tárgyaltak. Erről az orosz tárca vezetője csak annyit árult el, hogy a dokumentumban tükröződni fognak Moszkva és Chinvali "védelmi, biztonságpolitikai, szociális és más területeken való együttműködésének új nézőpontjai".

Moszkva tavaly novemberben kötött hasonló, "szövetségesi és partnerségi" egyezményt Abháziával, a Grúziától elszakadt másik kaukázusi területtel, amely 1992-ben egyoldalúan kiáltotta ki függetlenségét. Tbilisziben élesen tiltakoztak a megállapodás ellen.