Nem lett könnyebb az argentinok élete azt követően, hogy egy évvel ezelőtt - leváltva a peronista kormányt - lelkesen megválasztották elnöküknek a piacbarátnak tartott Mauricio Macrit - derül ki a legutóbbi napok fejleményeiből. A színes politikai támogatással hatalomra került elnök egy év után kormánya átszervezésére kényszerült.

A változtatást a legképesebb poszton, a pénzügyi-gazdasági vezetésben hajtotta végre. Leváltotta Alfonso Prat-Gay pénzügyminisztert, és tárcáját szétbontotta egy pénzügyi és egy gazdasági minisztériumra - írta a Financial Times cikkéből. Az előbbi élére Nicolás Dujovne került, akit pénzügyi héjának tartanak.

Kétségek

Szakértők pozitív üzenetnek tartják, hogy egy kőkemény pénzügyes váltja szintén kőkemény elődjét, miután a költségvetési deficit magas hiányát okolják azért a válságsorozatért, amely fél évszázada sújtja az országot. Ugyanakkor már most kétségeik vannak azzal kapcsolatban, hogy az új pénzügyér végre tudja-e hajtani a terveit. Jövőre ugyanis törvényhozási választások lesznek, amelyeken a Macrit támogató politikai erők nyilván jól akarnak szerepelni.

Sikerek

Ezzel lehet egy kis gond, aminek minden bizonnyal van köze a korábban jegybankelnökként és a JP Morgan devizastratégájaként is dolgozó Prat-Gay kirúgásához. Irányítása alatt ugyanis elértek ugyan fontos eredményeket, ám ennek magas politikai ára volt.

Sikerült megállapodni a beragadt argentin adósságok törlesztéséről, amivel valamennyire fizetőképessé tették az országot - derült ki a Bloomberg összesítéséből. Ez utat nyit az előtt, hogy a kormány jövőre felvehesse a nemzetközi tőkepiacokról azt a 30 milliárd dollár hitelt, amely a 2017-es költségvetéséhez kell.

Áldozatok

Ugyanakkor a fizetőképesség fenntartása érdekében csökkenteni kellett a költségvetési kiadásokat. Ezért eltörölték a víz, a gáz és az áram ártámogatását, továbbá a peso árfolyamának állami ellenőrzését, ami jelentős szerepelt játszott abban, hogy az infláció évi 40 százalékos tempóra gyorsult.

A jegybank ugyan ennek ellenére viszonylag alacsonyan, nem egészen 25 százalékon tartja alapkamatát, hogy ne riasszák el a befektetőket, ám nem sikerült legyűrni a recessziót. A GDP a Reuters összesítése szerint októberben 4,7 százalékkal maradt el a 2015. októberitől, idén január és október között pedig 2,6 százalékkal hanyatlott.

Adóamnesztia

Nem segített egyelőre az adóamnesztia sem: az argentinok 10 százalékos adó befizetésével hozhatták haza külföldön tartott pénzüket. Bár 60 milliárd dollár hazavándorolt ennek köszönhetően - becslések szerint az ország lakói összesen 400 milliárdot tartalak külföldi számlákon -, ami növelte a költségvetési bevételeket, ám szakértők szerint így sem folyik be elég pénz ahhoz, hogy tartsák a hiányt, amit a kormány a GDP 4,8 százalékára tervez.

A hazakerült pénznek egyelőre inkább az ország kötvény- és részvénybefektetői látták hasznát. A Merval tőzsde MERV indexe egészséges ugrással nyugtázta, hogy egyesek immáron hazájukban akarják elkölteni vagy befektetni vagyonuk egy részét.

Miért?

Helyi szakértők úgy vélik, hogy a miniszterváltásnak a kormány pénzügyi szakemberei közötti belső viták lehettek a hátterében. Prat-Gay és Dujovne ugyanis ugyanazt a pénzügyi iskolát követi - egyik kutya, másik eb. Ugyanakkor a kormány azt kommunikálja, hogy az elért eredmények nem egy látnok, hanem egy csapat sikerei.

Dujovne emellett talán jobban eladható. Hetente cikket ír a La Nación című befolyásos lapban, gyakran vendégeskedik a tévék beszélgetős műsoraiban. Ezek során felhívta a figyelmet arra, hogy a költségvetési hiány fenntarthatatlan, és az országot finanszírozó hitelezők egy idő után megint elkezdhetik majd kimenekíteni a pénzüket, ami fizetésképtelenné teheti Argentínát.

IMF

Szerinte a Nemzetközi Valutaalappal semmi perc alatt meg lehetne állapodni egy 25 milliárd dolláros kölcsönnel, amelynek kamatai nyilván kedvezőbbek lennének a piaci hitelköltségeknél. Ugyanakkor ennek nyilván gazdaságpolitikai ára lenne, hiszen az IMF minden bizonnyal még a volt és a jelenlegi pénzügyminiszternél is szigorúbb gazdálkodást várna el a kormánytól.

Az argentinok utálják az IMF-et az elmúlt évtizedekben kialakult konfliktusok miatt. A Valutaalap többször is felfüggesztette hitelrészletei átutalását az országnak, miután a kormányok nem teljesítették az elvárásait. Legutóbb 2001 decemberében tette ezt meg, amit Argentína kétségbeeséssel és lázadásokkal fűszerezett államcsődje követett.

Börtönbe küldenék a volt elnököt

Egy korrupciós ügy miatt vád alá helyezték Cristina Fernandezt, Argentína korábbi elnökét, aki férje, Nestor Kirchner halála után 2007-től 2015-ig állt az ország élén - írta az AP. A bíró elrendelte Fernandez és más vádlottak 633 millió dollárnyi vagyonának befagyasztását, bár kétséges, hogy van-e ennyi pénzük. A vád szerint 2003 (Kichner hatalomra kerülése) és 2015 között átlagosan 15 százalékkal túlszámláztak 52 állami megrendelést. Ezzel 2,9 milliárd dollárt tehettek zsebre. Fernandez nem nyilatkozott a vádról, korábban kezdeményezte, hogy auditálják azokat a szerződéseket, amelyeket kormányai kötöttek.