Az ECB "kijátszotta az utolsó kártyát, szükségtelenül" - mondta a német kereskedelmi és iparkamarák szövetségének (DIHK) vezetője, Martin Wansleben, aki azt kifogásolta, hogy az EKB állampapírokat is vásárol a havi 60 milliárd euróból. Az államkötvények felvásárlásának hatása az árszínvonalra bizonytalan, viszont csökkentheti a hajlandóságot a reformok végrehajtására az övezet válsággal küzdő tagállamaiban.
Hasonlóan vélekedett a takarékszövetkezeti szövetség (DSGV) elnöke, Georg Fahrenschon, aki szerint az ECB a mennyiségi enyhítés beindításával "az utolsó töltényét is ellőtte", amire nem is lett volna szükség, mert az energiaárak alakulásával nem számolva az infláció "abszolút stabil", a fogyasztás pedig erőteljes.
A piacok elárasztása "olcsó pénzzel" nem helyettesítheti a szerkezeti reformokat a válságállamokban - tette hozzá Fahrenschon, hangsúlyozva, hogy az EKB "kockáztatja a hitelességét", mert a mennyiségi enyhítés révén abba a veszélybe sodorja magát, hogy a monetáris politika mellett részt vesz a fiskális, költségvetési politika alakításában.
Ezt emelte ki az ECB tevékenységének egyik legtekintélyesebb németországi bírálója, Hans-Werner Sinn, a müncheni ifo gazdaságkutató intézet elnöke is, aki szerint a kötvényvásárlási program állampapírokra vonatkozó része a költségvetés közvetlen jegybanki finanszírozását jelenti, ami az EU alapokmánya - az Európai Unió működéséről szóló szerződés - 123. cikke alapján tilos, ezért az ügyet a német alkotmánybíróság elé kell vinni.
Ugyanakkor a berlini DIW gazdaságkutató intézet elnöke, Marcel Fratzscher szerint az ECB programja "a szükséges rossz", elkerülhetetlen az euróövezeti válság legyőzéséhez vezető úton. A jegybank "erős és meggyőző" üzenetet küldött a pénzügyi piacoknak, és "helyesen hangsúlyozza", hogy a mennyiségi enyhítés beindítása után az eddiginél is nagyobb a kormányok felelőssége a szerkezeti reformok végrehajtásában. A bank kizárólag az árszínvonal alakulásához köti az értékpapír-vásárlásokat, amivel világossá teszi, hogy nem tiltott költségvetési finanszírozásról van szó. Fratzscher egy korábbi, az ECB mennyiségi enyhítő programjának várható hatásairól szóló értékelésében azt is kiemelte, hogy a program nagymértékben támogatja a német gazdaságot, mert ösztönzi az exportot.
Draghi programját a konzervatív CDU/CSU részéről tartózkodva fogadták, és a reformok folytatásának szükségességére helyezték a hangsúlyt, a konzervatívokkal kormányzó szociáldemokraták (SPD) és az ellenzéki Zöldek viszont üdvözölték, jelezve, hogy a mennyiségi enyhítés ösztönzi a hitelezést, ezen keresztül pedig a beruházásokat és az innovációt, ami a munkanélküliség csökkenése, a gazdasági növekedés beindulása felé vezet.