Ha igazak az Európai Bizottság (EB) számításai, akkor csapdába kerültek azok az eurózóna-tagországok, elsősorban Németország, Hollandia és Finnország, amelyek nem akarják saját adófizetőik pénzét kockáztatni Görögország megmentése érdekében, s ezért azt forszírozzák, hogy a görög államkötvények magántulajdonosai mindenképpen vállaljanak szerepet az ország kisegítéséből - derül ki abból az EB-dokumentumból, amelybe betekintést nyert a Financial Times (FT). Az EB szakértői szerint az eurózóna kormányainak végül is első körben újabb 20 milliárd eurót kellene biztosítaniuk a görög bankoknak, ugyanis azok nem tudnának forráshoz jutni az Európai Központi Banktól (ECB), mivel a jegybank nem fogadná el görög kötvényeiket fedezetül a kereskedelmi bankok hitelfelvételéhez. Az ECB döntéshozói az elmúlt hetekben leszögezték, hogy a bank kénytelen lenne így tenni, ha a magán-kötvénytulajdonosokat rákényszerítenék hiteleik megújítására, amit a pénzpiacok - a fedezetül felajánlott kötvények értékét erodáló - átütemezésként értelmeznének.

Az EB számításai szerint a görög bankok összesen 70 milliárd euró értékében nyújtanak garanciát az ECB-nek saját államuk állampapírjainak felhasználásával, és elképzelhető, hogy ezt a teljes összeget pótolni kellene a német forgatókönyv megvalósulása esetén. Az FT értesülései szerint a pénzügyminiszterek tegnap három lehetőséget vizsgáltak. Az első, egyben legdrasztikusabb a német terv, amely gyakorlatilag meghosszabbítaná a görög kötvények visszafizetési határidejét, oly módon, hogy a magánhitelezők vállalnák, hogy lejáró görög kötvényeik helyet ugyancsak görög állampapírokat vásárolnának. Európai tisztviselők kalkulációja szerint amennyiben a hitelezők 100 százaléka részt venne e forgatókönyv megvalósításában, akkor a következő öt és fél évben nem lenne pluszforrásra szüksége Görögországnak azon az 57 milliárd eurón felül, amelynek átutalása a tavaly elfogadott 110 milliárdos csomagból még hátravan.

Ugyanakkor ez a terv a fentebb taglalt következményei miatt azt jelentené, hogy az eurózóna felelősséget vállal a görög pénzügyi rendszer megtámogatására. Ebből fakadna az említett újabb 20 milliárd eurós azonnali pénzinjekció kényszere. Az ECB és Franciaország támogatását élvező második és harmadik változat a magánhitelezők követeléseinek valóban önkéntes továbbgörgetését - a régi kötvények újakra cserélését - jelentené. Ezek megvalósulása esetén kevésbé valószínű a görög állampapírok leértékelődése, ám pótolni kellene a Görögország finanszírozásából kiszálló magánhitelezők pénzét.

A második változat szerint Athén szervezné kötvényei finanszírozásának továbbgörgetését annak érdekében, hogy a magánbefektetők minél nagyobb része vállaljon részt abban. A harmadik opció esetén szállnának be a legkisebb arányban a magánhitelezők.

A pénzpiacok ma az euró gyengülésével nyugtázták, hogy az közös európai valutát használó országok döntéshozói nem tudnak dűlőre jutni a görög válságkezelés második fordulóját illetően. A következő tárgyalás pénteken lesz, amikor Angela Merkel német kancellár és Nicolas Sarkozy francia államfő találkozik egymással, hogy megpróbáljanak dűlőre jutni a vitatott kérdésekben.