Az uniós mentőalap jogköreinek bővítésének megszavazását a kormány bizalmi szavazással is összekötötte, az Iveta Radicová vezette szlovák kormány is elbukott - jelentette a Reuters. A 150 tagú szlovák parlamentben a jelenlévő 124 képviselő közül 55-en igennel szavaztak, kilencen ellene, senki sem tartózkodott, míg 60 képviselő nem szavazott.

Szinte biztos, hogy az euróövezeti mentőcsomagról rövidesen új szavazást tartanak, s a csomagot a Robert Fico vezette ellenzéki Irány-Szociáldemokrácia (Smer) az ellenzéki Smer segítségével jóváhagyják - írta az MTI. Fico ugyanis már egy hete közölte: a Smer kedden nem fogja megszavazni a mentőcsomagot, kivárja, képes lesz-e erre a koalíció. "Ha a koalíció az első szavazáson sikertelen lesz, második fordulóra van szükség. Mi az eurós mentőalapot csak akkor fogjuk támogatni, ha a helyzetnek politikai következményei lesznek" - szögezte le az ellenzéki politikus.

Ivan Miklos pénzügyminiszter a vitában biztosnak mondta, hogy az EFSF jogköreinek kibővítéséről szóló szerződés elfogadásáról még a héten újra szavazni fognak.

A mentőcsomag kibővítésének ellenzőit Iveta Radicová sem hatotta meg, aki a szavazás előtt az érzelmekre is apellált. "Amiről ma döntünk, az Szlovákia jó hírneve, megbízhatósága, az, hová fog Szlovákia tartozni, kik lesznek a partnereink. Arról van szó, hogy a nemmel mi magunk zárjuk ki magunkat a sikeresebbek soraiból" - jelentette ki Radicová.

A hír a devizapiacra mésékelt hatással volt: az euró/dollár 1,3673-ról 1,3643-ig ment, a közös európai deviza a svájci frankkal szemben nem változott, a kurzus 1,2380 és 1,2390 között ingadozik.

A többi euróövezeti tagállam már megszavazta

Szlovákián kívül a többi euróövezeti tagállam már ratifikálta az euróövezeti mentőcsomagok motorjának számító EFSF jogköreinek kibővítéséről szóló, július 21-i európai tanácsi határozatot. Az EFSF létrehozásáról 2010. május 9-én döntöttek az euróövezeti államok vezetői. A szervezet hivatott előteremteni a forrásokat az ír, portugál és a második görög mentőcsomagok euróövezeti részének fedezetéül.

A szervezet - a német állami adósságkezelő közbenjárásával - kötvények és egyéb pénzügyi eszközök kibocsátására jogosult, amellyel a bajba jutott államok megtámogatásához szükséges anyagi forrásokat teremti elő. Ezekre a papírokra az euróövezeti tagállamok - az Európai Központi Bankban (ECB) vállalt tőkehányadnak megfelelő arányú - garanciavállalásai biztosítanak fedezetet.

Az EFSF része annak az átfogó intézkedéscsomagnak, amelyről a pénzügyi válság hatására döntöttek az euróövezeti államok vezetői. Az EFSF-et 440 milliárd eurós elméleti, mintegy 250 milliárd eurós tényleges támogatási kapacitással hozták létre. A tovagyűrűző euróövezeti adósságválság hatására azonban korábban 440 milliárd euróra emelték a tényleges finanszírozási keretet, a garanciákat is tartalmazó elméleti keret 780 milliárd euróra növelése mellett.

Ezt 60 milliárd euróval egészíti ki az Európai Pénzügyi Stabilitási Mechanizmus (EFSM), amely az Európai Bizottság által előteremtett, az európai költségvetés által biztosított támogatási alap. Ezen felül az euróövezeti államok 250 milliárd eurót hívhatnak le a Nemzetközi Valutaalaptól (IMF).

Mire való az EFSF?

Az EFSF forrásait - a július 21-i megállapodás értelmében - kivételes esetben elsődleges kötvénypiaci intervencióra fordíthatja. A másodlagos piacon csak abban az esetben avatkozhat be, ha az ECB "kivételes pénzpiaci körülményekre" figyelmeztető elemzést ad ki, és a lépést az EFSF tagállamai egyhangúlag jóváhagyják.

Az EFSF - az országoknak nyújtott mentőcsomagokon kívül - készenléti hitelt nyújthat euróövezeti tagállamoknak, illetve meglévő mentőprogram hiányában is közvetlenül juttathatja forráshoz azon kormányokat, amelyek bankrendszerük feltőkésítésére törekszenek.

Az EFSF 2013. június 30-a után szűnik meg, akkor, amikor már nincs tagállamnál kintlévősége, illetve a szervezet is visszafizette valamennyi adósságát. Ekkor az Európai Stabilitási Mechanizmus (ESM) veszi át az EFSF és az EFSM szerepét.

Élet az EFSF után

Az ESM 2013 januárjában alakul meg és 700 milliárd eurónyi tőkével rendelkezik majd, amelyből 80 milliárd eurót tesznek ki a tagállamok közvetlen, öt részletben történő befizetései. Az euróövezeti államok felmondható tőkeátruházása teszi ki a fennmaradó 620 milliárd eurót. Ebből a tényleges hitelfolyósítási kapacitás 500 milliárd euró lesz.

Az EFSF élén Klaus Regling, az Európai Bizottság Gazdasági és Pénzügyi igazgatóságának korábbi vezetője áll és mintegy tucatnyi munkatárssal rendelkezik. A szervezet felügyeletét egy, a tagállamok által delegált pénzügyi szakemberekből álló testület látja el.