Az Európai Bizottság több ügyben - többek közt a jogállamisági mechanizmussal összefüggésben - is indított ilyen eljárást Magyarország ellen, sőt: november közepén az Európai Bírósághoz fordult, és pénzbírság kiszabását kérte, mivel Magyarország nem tartotta be a menekültügyre és a visszatérésre vonatkozó uniós szabályokkal kapcsolatos tavaly decemberi bírósági ítéletet - olvasható a portálon.
A kormányfő levele szerint viszont el kell ismerni, hogy a jelenlegi rendkívüli migrációs helyzetet is különleges intézkedésekkel kell kezelni, mert a biztonságunk és területi integritásunk forog kockán. Ebből az következik, így Orbán, hogy a jogi kereteket a valósághoz kell igazítani, és „a tagállamokat nem lehet felelősségre vonni vagy büntetni azért, mert működőképes - egyszersmind arányos - megoldásokat alkalmaznak a mindnyájunkat fenyegető kihívásokra.”
A különleges eljárásokra példaként említette azt, amikor az unió úgy döntött, hogy lazít az állami támogatás szabályain, és aktiválják az általános mentességi záradékot, így lehetővé téve a tagállamoknak, hogy eltérjenek a költségvetési követelményektől.
Hasonlóan különleges eljárás alá esnek szerinte a jelen migrációs krízisben a kötelezettségszegési eljárások, és azt kérte a Bizottságtól, tegyen javaslatot a jogi keretrendszer megváltozott realitásokhoz igazított átalakítására, haladéktalanul szüntesse meg a hatályban lévő, elavult és a helyzet megoldását gátló szabályozás kikényszerítését.
Margaritisz Szkínász bizottsági alelnök egy Strasbourgban tartott sajtótájékoztatón kérdésre felelve azt mondta: „Nincs politikai mozgástér a kötelezettségszegési eljárásokban. Szigorúan meghatározott, könyv szerinti folyamatokról van szó. Az ilyen eljárás lezárására az egyetlen lehetőség az, ha annak az alapját jelentő ügy megoldódik. Politikai okokból vagy levelekkel nem lehet leállítani egy kötelezettségszegési eljárást.”