Adta magát a lehetőség, hogy a sajtó az EU-ukrán társulási szerződés hollandiai elutasítását az európai polgárok újabb unióellenes megmozdulásaként értelmezze, ha azonban alaposabban szemügyre vesszük a történéseket, akkor vitatkoznunk kell ezzel a felfogással - véli Leonid Bershidsky, a Bloomberg Berlinben dolgozó publicistája. Másról és többről van szó.

A népszavazás egy újfajta véleménynyilvánítási forma első fecskéje, miután az az új szabály tette lehetővé, amely szerint viszonylag könnyen, 300 ezer internetes aláírás megszerzésével kezdeményezni lehet egy referendumot. Ezt elsőként egy olyan weboldal használta ki, amely magyarul "Stílustalannak" (GeenStijl) nevezi magát. Célja az volt, hogy üzenetet küldjön Hágába és Brüsszelbe.

Alig rejtett üzenet

Pontosabban segíteni kívántak a hollandoknak abban, hogy világossá tegyék: nem nézik tétlenül az EU bővítési erőfeszítéseit, és azt, ahogy az országuk kormánya ehhez hozzájárul. Az euroszkeptikus weboldal fő célja ugyanakkor valójában nem az ukrán ügy elutasítása volt.

Egy barátságtalan lépéssel jelezni akarták a brüsszeli bürokratáknak (az Euligarcháknak, ahogy nevezni szokták őket) és a velük szövetséges hazai politikusoknak, hogy a nép nem igazán érti, mire is törekednek valójában. Annyiban kétségtelenül igazuk van, hogy az társulási szerződés valóban nagyon távol áll az átlagember számára közérthető ügyektől.

Valódi homály

Ez a homály lehetővé tette a szervezőknek, hogy úgy állítsák be, mintha a kereskedelmi megállapodással megnyílt volna a széles sztráda Ukrajna uniós tagsága előtt. Ez azonban legfeljebb Petro Porosenko ukrán államfő értelmezésével esik egybe, az EU brüsszeli apparátusa egyáltalán nem így gondolja.

Több demokráciát az EU-ba! - szólt az elutasítást támogatók szlogenje, ami elárulja, hogy az euroszkeptikus politikusok úgy tekintettek a népszavazásra, mint amely megmutathatja törekvéseik társadalmi támogatottságát.

Az EU egy expanzionista szörnyeteg - írta nemrégiben megjelent cikkében Geert Wilders, a szélsőjobboldali Szabadságpárt vezetője. Nagy baj lenne, ha engednénk tovább növekedni, sőt, ami azt illeti, az EU-t fel kellene számolni - tette hozzá.

Pofon az euroszkeptikusoknak

Szemben a sajtó első értékelésével, miszerint a holland szavazók Brüsszelnek vittek be egy jobbegyenest, valójában az euroszkeptikusok kaptak egy kisebb nyaklevest. A 32 százalékos részvétel mellett - ami alig több az érvényességi küszöbnél - 61 százalék volt az EU-ukrán szerződést elutasítók aránya. Eszerint legfeljebb úgy értelmezhetjük a szavazást, hogy a hollandok 20 százaléka áll határozottan szemben az EU-val.

Mi ez a brit 40 százalékhoz képest - a felmérések szerint ennyien készülnek a Brexitre szavazni a júniusi függetlenségi népszavazáson. Németországban ugyan erősödött az utóbbi időben az euroszkeptikus, bevándorlásellenes Alternatíva Németországért párt, ám így is csupán 13 százaléka van.

Összességében megállapítható, hogy igen erős kisebbséget alkotnak Európában az unióellenes politikai erők, ám ez egyelőre ennyi, és nem több. Az EU-pártiak propagandáján van javítanivaló - vonja le a nyilvánvaló következtetést a Bloomberg szakírója.

Csalódottság

Volt azonban a népszavazásnak egy világos üzenete is, már ha komolyan vesszük, hogy a feltett kérdés mégiscsak az EU és Ukrajna viszonyára vonatkozott. A teljes holland szavazótábornak csak 12 százaléka adta áldását erre.

Könnyű lenne ezt elintézni azzal, hogy a hollandokat nem érdekli a távoli kelet-európai ország, ám az oroszbarát szeparatisták által 2014 júliusában lelőtt malajziai utasszállító gépen 193 honfitársuk volt, ami ráirányította a figyelmüket Ukrajna ügyére.

Az ukránok harca az orosz befolyás ellen, a "büszkeség forradalma" 2013-2014-ben elnyerte a hollandok szimpátiáját. Az azóta eltelt két év azonban nyilvánvalóan csalódást hozott.

Pofon Kijevnek

Porosenko ugyan igyekezett jelentéktelennek nyilvánítani a csupán véleménynyilvánító referendumot, de Mark Rutte holland kormányfő világossá tette: nem hagyják figyelmen kívül annak eredményét. Az utóbbi azt jelenti, hogy hetekig vagy hónapokig tartó folyamat kezdődik az új holland álláspont kidolgozására.

És ez bizony pofon - megint nem az EU-nak, hanem - a kijevi vezetésnek. Az országban feljövőben vagy egy fiatal Nyugat-barát réteg, amely egyszer és mindenkorra meg akar szabadulni a régi elittől. Egy újabb politikai válság és káosz persze nem fogja javítani az ország imázsát, de azon, ami az elmúlt két évben történt, már nem lehet rontani.

Elölről kezdeni

Porosenko és környezte csak magát okolhatja azért, hogy elvesztegette az európai közvélemény jóindulatát. Az oligarchákra építő kormányzást folytatta, amivel bebizonyította, hogy az európai értékek iránti elkötelezettsége csak szavakban létezik.

Utódának, ha megpróbálja tisztába tenni az ukrán gazdasági és politikai viszonyokat, nagyon sok idejébe és erőfeszítésébe fog kerülni, hogy visszaszerezze az európai emberek bizalmát - véli a Bloomberg publicistája.