A brit jegybank nem módosította a gazdaságélénkítő célú likviditásinjekció, vagyis a mennyiségi enyhítés eddigi 375 milliárd fontos (csaknem 150 ezer milliárd forintos) keretösszegét sem. Mindkét döntés megfelelt az előzetes elemzői és piaci várakozásoknak.
A Bank of England - az euróövezeten kívüli legnagyobb EU-gazdaság jegybankja - 2009 márciusa óta tartja 0,5 százalékon alapkamatát. Ez abszolút mélységi rekord, a Bank of England 1694-es alapítása és a 0,5 százalékos alapkamat elérése között eltelt 315 évben soha nem csökkent 2 százalék alá a brit jegybank irányadó kamata.
A brit gazdaság robusztus ütemben növekszik ugyan - a brit hazai össztermék (GDP) éves összehasonlításban számolva 3,2 százalékkal bővült az idei második negyedévben, messze maga mögött hagyva a recessziós kockázatokkal küszködő euróövezetet -, de a folyamatosan lassuló brit infláció már ötéves mélyponton jár, és londoni elemzői vélemények szerint ez erőteljesen alátámasztja a Bank of England jelenlegi rendkívül laza monetáris alapállásának fenntartását.
A brit fogyasztói árindex szeptemberben 1,2 százalékkal volt magasabb az egy évvel korábbi szintnél. Ez 2009 szeptembere óta a legalacsonyabb éves drágulási ütem Nagy-Britanniában. A brit statisztikai hivatal (ONS) augusztusban 1,5 százalékos, tavaly szeptemberben 2,7 százalékos tizenkét havi inflációt mért.
A piaci várakozások szerint - főleg a csökkenő energiahordozó-árak miatt - az idei év végéig 1 százalék körüli ütemre, sőt akár ez alá is lassulhat az éves brit infláció. A Bank of England számára a brit kormány által előírt követendő inflációs cél 2 százalék.
A brit jegybanktörvény alapján, ha ettől a céltól a tizenkét havi infláció bármelyik irányban 1 százalékponttal vagy annál nagyobb mértékben eltér, a Bank of England kormányzója nyílt levélben köteles magyarázatot adni a brit pénzügyminiszternek az okokról.
Az egyik legtekintélyesebb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőcég, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) közgazdászai a Bank of England csütörtöki kamatdöntő ülése után összeállított gyorselemzésükben hangsúlyozták, hogy csekély felfelé ható inflációs nyomás mutatkozik a brit gazdaságban az előrejelzési távlaton belül, annál több azonban a lefelé mutató kockázat. A ház ezek közé sorolta a négyévi mélypontra csökkent olajárat, a csökkenő élelmiszerárakat, és azt a lehetőséget is, hogy az enyhe késő őszi időjárás miatt a szezonális cikkek lanyha keresletével küszködő kiskereskedelmi cégek előre hozhatják árengedményes karácsonyi kiárusításaikat.
A CEBR szerint ebben a környezetben nincs megalapozott ok a Bank of England alapkamatának emelésére, annál is kevésbé, mivel egyre valószínűbbnek tűnik, hogy az éves brit infláció a jövő év elején az inflációs cél 1 százalékpontos alsó eltérési tűréshatára alá lassul. Mindezt figyelembe véve a ház megerősítette azt a felülvizsgált előrejelzését, hogy a Bank of England legkorábban 2015 novemberében emeli először alapkamatát.
A CEBR egészen a legutóbbi időkig 2015 februárját tartotta az első brit jegybanki kamatemelés valószínű időpontjának. Rendkívül óvatos monetáris szigorítási folyamatot jósoltak csütörtöki előrejelzésükben egy másik nagy londoni elemzőház, a Capital Economics szakértői is. A cég nem tartja kizártnak, hogy a Bank of England már 2015 második negyedének végén elszánja magát a kamatemelésre, különösen abban az esetben, ha addig az amerikai jegybank szerepét betöltő Federal Reserve is kamatemelésbe kezd. A Capital Economics elemzői szerint azonban a brit jegybanki alapkamat ebben az esetben is valószínűleg csak 1 százalék lesz jövő ilyenkor, és 2016 végére sem emelkedik 1,5 százalék fölé.