A központi bank monetáris tanácsának kétnapos ülése után pénteken kihirdetett döntés értelmében maradt a mínusz 0,1 százalékos betéti ráta, amelyet még tavaly januárban vezettek be azért, hogy a reálgazdaságba tereljék a kereskedelmi bankok pénzeszközeit. Nem változott az a cél sem, hogy a tízéves japán államkötvény hozamát tartsák a zéró szint körül - írja az MTI.
Nem módosította a testület a 2013 áprilisában meghirdetett eszközvásárlási program évi 80 ezer milliárd jenes, nagyjából 681 milliárd dolláros keretösszegét sem. A pénzügyi eszközök, elsősorban államkötvények vásárlására fordított pénztől a jegybank azt reméli, hogy a közel két évtizedes defláció után elindítja az árak emelkedését a világ harmadik legnagyobb gazdaságában.
A jegybank összességében nem változtatott a japán gazdaság helyzetének megítélésén, továbbra is úgy látja, hogy a mérsékelt növekedés útjára lépett. A tengerentúli piacok növekedésének köszönhetően folytatódik az export mérsékelt bővülése.
Az infláció azonban továbbra is csalódást keltően alacsony, így a jegybank vezetői óvakodnak attól, hogy túl sok részletet áruljanak el arról, mikor és miként kezdhetik el szigorítani a rendkívül laza monetáris politikát. Áprilisban a maginfláció éves összevetésben csak 0,3 százalékkal emelkedett, mivel a vállalatok vonakodnak az áremeléstől az árérzékeny háztartások reagálásától tartva.
A BoJ javította a japán gazdaság növekedésére vonatkozó januári előrejelzését, így immár arra számít, hogy 1,5 százalék helyett 1,6 százalékkal növekedhet a hazai össztermék (GDP). A maginflációs várakozását viszont 1,5 százalékról 1,4, százalékra csökkentette, ami még messzebb áll a 2 százalékos jegybanki célszámtól.
A japán jen dollárhoz viszonyított árfolyama kétheti mélyponton maradt a jegybanki döntés kihirdetése után, egy dollárért 111,14 jent kértek, 0,2 százalékos mínuszban forgott a japán deviza.