Az egyik legnagyobb londoni pénzügyi-gazdasági elemzőház, a Capital Economics szakértői szerdai tanulmányukban felidézik, hogy az LSE irányadó FTSE 100-as árfolyamindexe az elmúlt tizenkét hónapban csaknem 15 százalékkal emelkedett.

A ház szerint igaz, hogy ezt a kiugró teljesítményt a globális tőzsdei felfutás mellett segítette a font meredek gyengülése is a brit EU-tagságról rendezett - a kilépést pártolók által szűk többséggel megnyert - júniusi népszavazás után, mivel a gyenge font előnyös a FTSE 100-as indexben jelentős súllyal szereplő exportőrök számára.

A cég elemzői szerint azonban a FTSE 100-as erősödésének vagyoni hatása potenciálisan jelentős tényezője lehet a hazai fogyasztási kiadásoknak is, mivel az indexben szereplő vállalatok együttes piaci tőkeértéke meghaladja az 1900 milliárd fontot.

Az exportpiacokon kevésbé aktív kisebb vállalatok alkotta FTSE 250-es nem is teljesített ennyire jól, a FTSE Local Index pedig, amelynek vállalatai termékeik legalább 70 százalékát a hazai piacon értékesítik, csaknem 7 százalékkal alacsonyabban zárta 2016-ot a tavaly januári nyitásnál. A Capital Economics londoni elemzői szerint azonban mindezzel együtt is vannak biztató jelek.

A FTSE 250-es pontosabban jelezheti ugyan a brit gazdasági kilátások befektetői megítélését, a FTSE 100-as azonban mégis fontosabb, mivel erősödésének vagyoni hatása potenciálisan jelentős tényezője lehet a hazai fogyasztási kiadásoknak is. A FTSE 100-as indexben szereplő vállalatok együttes piaci tőkeértéke ugyanis hozzávetőleg 1930 milliárd font (több mint 700 ezer milliárd forint), a FTSE 250-es cégeié pedig 367 milliárd font.

Némileg másként látják, mint a többiek

A Capital Economics szerint a brit reálgazdasági kilátásokat borúlátó módon megítélő elemzők rendszerint arra a várakozásra alapozzák pesszimizmusukat, hogy a gyenge font miatt óhatatlanul felgyorsuló infláció visszafogja majd a reálbérek növekedését. A várhatóan 3 százalékot is elérő infláció valóban nem kívánatos fejlemény, de fel kell idézni azt is, hogy az átlagos inflációs ütem 2010-ben 3,3 százalék, 2011-ben 4,5 százalék, 2012-ben 2,8 százalék, 2013-ban 2,6 százalék volt, és ezekben az években ha nem is látványos, de tisztes, 1,3-1,9 százalék közötti növekedési ütemeket mértek a brit gazdaságban - hangsúlyozzák a Capital Ecomnomics elemzői.

A ház mindezt egybevetve az 1,2 százalékot valószínűsítő konszenzusos átlagnál magasabb, 1,5 százalékos növekedést vár 2017-re a brit gazdaságban. Más nagy londoni házak mindazonáltal komoly negatív reálbérhatással számolnak az erősödő infláció miatt.

Az Oxfordi Egyetem Londonban működő gazdasági elemzőrészlege, az Oxford Economics közölte, hogy saját vásárlóerő-indexére alapuló modellszámításai szerint az átlagos brit fogyasztó vásárlóereje az októberrel zárult egy évben is már csak 1,1 százalékkal nőtt az egy évvel korábbi azonos tizenkét hónapban mért 3,1 százalékos növekedés után.

Az Oxford Economics előrejelzése szerint a font meredek gyengülése miatt a brit infláció már az idei év második felében eléri a 3 százalékot, és emiatt a vásárlóerő 0,4 százalékkal, egy-egy fogyasztó esetében átlagosan 97 fonttal (36 ezer forinttal) csökken 2017 egészében. Az Oxford Economics londoni elemzői hangsúlyozták, hogy 2011 óta ez lenne az első olyan teljes naptári év, amelyben visszaesik a brit fogyasztók vásárlóereje.

Tájékoztatás

A jelen oldalon található információk és elemzések a szerzők magánvéleményét tükrözik. A jelen oldalon megjelenő írások nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást.
Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen oldal nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!