A hetilap szerint az SPD-s politikus karácsony előtt párttársak előtt jelezte, már nem számol azzal, hogy a szociáldemokraták kancellárjelöltje lesz a 2017 őszi Bundestag-választáson. Így Sigmar Gabriel pártelnök kezébe került a döntés arról, hogy ki legyen Angela Merkel hivatalban lévő kormányfő, a Kereszténydemokrata Unió (CDU) kancellárjelöltjének SPD-s kihívója.

A Der Spiegel szerint a pártban nyílt titok, hogy Martin Schulz vállalná a megmérettetést, de nem mer fellépni Sigmar Gabriellel szemben, akiről ugyancsak tudható, hogy foglalkoztatja a kancellárjelöltség.
Az utóbbi hetekben többen győzködték Martin Schulzot, hogy jelentse be nyíltan szándékát, és ezzel nyissa meg az utat a párton belüli választás előtt - írta a hírmagazin, hozzátéve: ha többen pályáznak a jelöltségre, akkor Sigmar Gabriel szándékai szerint a párttagok szavazataival döntik el, hogy kit indítsanak.

Az SPD-ben az eddigi tervek szerint január végén döntenek a kérdésről. Sigmar Gabriel mögött felsorakozott már több vezető szociáldemokrata politikus, köztük a legnépesebb tartomány, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke, Hannelore Kraft és Torsten Albig schleswig-holsteini kormányfő.

Német hírportálok beszámolói szerint Martin Schulz szóvivője útján spekulációnak minősítette a Der Spiegel jelentését, Ralf Stegner, az SPD egyik alelnöke pedig azt mondta, hogy továbbra is érvényes az eredeti terv, januárban döntenek majd a kancellárjelöltségről.

A pártvezér valószínűleg elbukna

A nem hivatalos menetrend szerint a párt vezető testületeinek január 29-én kezdődő kétnapos ülésén döntenek az ügyben. A szokásjog szerint a pártelnöknek jár a kancellárjelöltség, vagyis első körben Sigmar Gabrielnek kell eldöntenie, hogy hajlandó-e Angela Merkellel szemben elindulni az őszi választáson. Az SPD-t 2009 óta vezető politikus a legutóbbi, 2013-ban tartott Bundestag-választáson nem vállalta a feladatot, a párt kancellárjelöltje akkor Peer Steinbrück korábbi pénzügyminiszter volt.

A legutóbbi mérés szerint Martin Schulz választói támogatottsága jóval nagyobb, mint Sigmar Gabrielé. Az ARD országos köztelevízió december elején készített közvélemény-kutatása kimutatta, hogy ha közvetlenül lehetne kancellárt választani, és a tisztségért Angela Merkel és Sigmar Gabriel indulna, a németek 57 százaléka a hivatalban lévő kormányfőre szavazna, az SPD-s kihívó pedig csupán 19 százalékot szerezne. Ha viszont Martin Schulz lenne Merkel kihívója, sokkal szorosabb lenne a verseny, a kancellárra 43 százalék, az EP távozó elnökére 36 százalék szavazna.

Lenne helye máshol is a politikában

Martin Schulz nemcsak lehetséges kancellárjelöltként szerepel a német sajtóban, hanem lehetséges külügyminiszterként is. Meglehet, hogy ő lesz a német diplomácia vezetője, miután a mostani külügyminisztert, Frank-Walter Steinmeiert február 12-én megválasztják államfőnek, a távozó Joachim Gauck utódjának.

Az SPD országos választói támogatottsága a 20-22 százalékos sávban van, míg a koalíciós társ, a CDU és a bajor testvérpárt, a Keresztényszociális Unió (CSU) szövetsége 35-38 százalékon áll. A szociáldemokraták csak akkor szerezhetik meg a kancellári tisztséget, ha a most ellenzékben lévő Zöldekkel és a Baloldallal alakítanak kormányt a Bundestag-választás után, de a felmérések alapján nem valószínű, hogy a három párt elnyeri a képviselői helyek többségét. A Zöldek és az SPD-től balra álló Baloldal támogatottsága hosszú ideje egyaránt a 9-12 százalék közötti sávban mozog.