Több mint minden második németországi vállalat már nem tudja betölteni az összes megüresedett állást, annak ellenére, hogy a gazdasági helyzetet általában kedvezőtlennek ítéli meg a többség –írja a Német Ipari és Kereskedelmi Kamara (DIHK) jelentésére hivatkozva a Handelsblatt című gazdasági napilap. Ez közel 100 milliárd eurós elvesztett értékteremtési potenciálnak felel meg.

Nemcsak szakképzett munkaerőből van egyre nagyobb hiány, hanem nagyon sok ágazatban általános hiányról lehet beszélni – mondta Robert Habeck szövetségi gazdasági miniszter (zöldek) a lapnak. Ez szerinte akut akadálya az ország gazdasági fejlődésének.

 

Míg a német gazdaság egészében a cégek 53 százalékát, addig az iparban és az építőiparban 58 százalékukat érinti a jelenség a kamarai felmérés szerint. A beruházási javakat, elektromos berendezéseket gyártó, a jármű- és gépipari cégek 65 százaléka vagy még több is panaszkodik a megüresedett állások betöltésével kapcsolatos problémákra.

A kereskedelemben és az építőiparban egyébként némileg enyhült a nyomás az előző évhez képest. Utóbbinál tavaly még a megkérdezettek kétharmadát érintette a probléma, a csökkenő keresletben valószínűleg szerepet játszik az, hogy alapanyagköltségek növekedése, illetve a kamatok emelkedése visszafogja a lakásépítési szektort.

A munkaerőhiány különösen drasztikusan és egyre erősebben sújtja az egészségügyi és a szociális szektort. A DIHK felmérése szerint itt a szolgáltatók 71 százaléka nyilatkozott úgy, hogy létszámhiánnyal küzd – ez négy százalékponttal több, mint egy évvel korábban.

Különösen nagy a hiány a duális szakképzettséggel rendelkező szakmunkásokból. Ez annak is köszönhető, hogy a nyugdíjkorhatárhoz közelítő dolgozók közül sokan rendelkeznek szakképesítéssel. Tízből csaknem négy, üresedési problémákkal küzdő vállalat jelenleg nem tudja betölteni a képzési pozícióit. 

Már rég nem csak a szakképzett munkaerő hiányzik

A szakképzett munkaerő hiánya már régen általános munkaerőhiányba fordult a németeknél. Többek között teherautó-sofőrökből is hiány van, ami veszélyezteti az áruk kereskedelembe történő kiszállítását, illetve a nyersanyagok és a félkész termékek célba juttatását, ami a termelést gátolja – mondta Achim Dercks, a DIHK vezetője.

A nagyobb cégek többet szenvednek a munkaerő hiánytól, mint a kisebbek. Valószínűleg kisebb létszámú lesz a személyzet, különösen az olyan közelgő jövőbeni feladatokhoz, mint az energetikai átállás, a digitalizálás vagy az infrastruktúra bővítése. Ugyanez vonatkozik azokra az ágazatokra, amelyek Németország nemzetközi versenyképessége szempontjából központi szerepet töltenek be. A betöltetlen állások nagy száma és a stabil munkaerő-piaci helyzet ellenére Németország nem érezheti magát biztonságban

– figyelmeztetett Achim Dercks. 

A szakértő szerint ugyanis a magas energiaárakkal és a klímasemlegesség felé vezető további terhekkel együtt a munkaerőhiány a termelés külföldre történő áthelyezését eredményezheti sok szektorban.

Több külföldit, kevesebb bürokráciát

A DIHK által megkérdezett cégek szerint a bürokrácia csökkentése hozzájárulna ahhoz, hogy a szűkös szakembergárda ismét elláthassa tényleges feladatait. Minden harmadik cég a külföldi szakképzett munkaerő alkalmazásának egyszerűsítésében is reménykedik, miközben a szövetségi kormány most a bevándorlási reformmal szeretne foglalkozni.

Németországban is akad még szakember- és munkaerő-potenciál. A cégek egyharmada ezért több képzést és elhelyezkedési lehetőséget szeretne látni a munkanélküliek számára. Achim Dercks felhívta a figyelmet, hogy Németországban még mindig csaknem 2,5 millió a munkanélküliek száma. 

Az elhelyezkedési akadályokkal nem küzdő munkakeresők azonban vagy nagyon hamar munkát találnak, vagy nem ott laknak, ahol a munkahelyek vannak, vagy nincs meg a keresett képzettségük.

A cégek 22 százaléka a gyermekfelügyeleti rendszer bővítésében, a digitális infrastruktúrában vagy a rugalmas nyugdíjazás lehetőségében látja a lehetséges kiutat a létszámhiányból. A nők átlagosan heti 30 órát dolgoznak, míg a férfiak 38 órát. Ha a jelenleg részmunkaidőben dolgozó nők átlagosan heti két órával növelnék a munkaidejüket, az körülbelül 500 ezer további teljes munkaidős állást jelentene – nyilatkozta Achim Dercks.