Sokan Németország mint ipari erőközpont elleni támadásnak tekintik ezt a törvényt, és nem kevesen Trump protekcionizmusának más eszközökkel történő folytatását látják. Közelebbről szemügyre véve azonban a kritika túlzó. Az Egyesült Államok most komolyan veszi a klímavédelmet, és teljesen legitim eszközökkel akarja átszervezni az ipart – olvasható a Német Gazdasági Intézet tanulmányában.
Az írás egy nappal azután jelent meg, hogy Ursula von der Leyen, az Európai Bizottság elnöke bejelentette a Net-Zero Industry Actet, amelynek célja, hogy az amerikai támogatási csomagra válaszul megerősítse Európa zöldtechnológiai iparát.
→ Regulation
— European Commission ???????? (@EU_Commission) January 17, 2023
The new Net-Zero Industry Act will identify clear goals for European clean tech by 2030.
We will simplify processes for new production sites and Important Projects of Common European Interest.
For the medium term, we will prepare a European Sovereignty Fund. pic.twitter.com/eovZMQCjEn
Az egyik kulcsszereplő Németország, amely az elmúlt hetekben úgy tűnik, hogy a támogatásokkal kapcsolatos óvatosság helyett inkább támogatta Franciaországot abban, hogy több pénzt fordítsanak az ipari fejlesztésekre – írja a Politico.
Az elemzés szerint azonban a német gazdaság ahelyett, hogy vesztes lenne, végül is profitálhat az amerikai szabályozásból. Az amerikai törvény ugyanis valószínűleg fellendíti az amerikai gazdaságot, és ezzel együtt a német export iránti keresletet is.
Az európai vállalatokra nincs nagy hatással ez a törvény
Képletesen szólva, a torta nagyobb lesz. Ha a támogatások egy része a diszkriminatív elemek miatt nem lesz hozzáférhető, a német gazdaságnak akkor is több jut, mint korábban - olvasható az NGI tanulmányában.
Bár a dokumentum Németországra összpontosít, más uniós országok valószínűleg hasonló helyzettel fognak szembesülni, mondta a szerző, Jürgen Matthes a Politiconak. Maga a törvény is kevésbé diszkriminatív, mint amilyennek sokan tartják – állítja az intézet.
Az úgynevezett helyi tartalmi követelmények, amelyek a hazai termékeket előnyben részesítik az importált termékekkel szemben az adókedvezmények és támogatások tekintetében, ugyan problémásak, és sérthetik a Kereskedelmi Világszervezet szabályait. Az európai vállalatokra gyakorolt tényleges hatásuk azonban csekély lehet
– állítja az intézet.
Az adókedvezményeket például csak bizonyos ár alatti termékekre adják – és a kutatás szerint az Egyesült Államokba exportált német autók nagy része ennél drágább. Ez azt jelentené, hogy ezek az autók amúgy is kiesnének a támogatási rendszerből.
„Az ellátási láncok áthelyezése pedig költséges, így még ha a vállalatok nem is lennének jogosultak a támogatásra, mert túl sok alkatrészt importálnak Németországból, ez nem jelentené azt, hogy az alkatrészek gyártását az Egyesült Államokba helyeznék át” – írták a tanulmány szerzői.
Az elmúlt hetek nagy felhördülése ellenére a német vállalatok meglepően csendben maradtak a törvénnyel kapcsolatban, felhorgadás alig történt az amerikai törvény okán. Úgy tűnik, a vállalatok nem gondolják ezt akkora problémának
– jegyezte meg Matthes, hozzátéve: a vita számukra úgy tűnik, mintha mindazok, akik mindig is a több támogatás és a több iparpolitika mellett kardoskodtak, most ezt egy nagyszerű lehetőségnek látnák arra, hogy ezt végre európai szinten is képviseljék.
Everyone calm down: The US Inflation Reduction Act isn't as bad as many make it out to be, according to the German Economic Institute.https://t.co/g0KApwMds2
— POLITICOEurope (@POLITICOEurope) January 18, 2023