A szövetségi statisztikai hivatal (Destatis) friss első becslése szerint ár-, szezonális és naptári hatással kiigazítva 10,1 százalékkal esett vissza a gazdaság teljesítménye az előző negyedévhez képest. Elemzők 9 százalékos csökkenést vártak a második negyedévről a január-márciusban mért 2,0 százalékos visszaesés után - írta az MTI.

Azóta, hogy Németországban 1970-ben elkezdték számítani és feljegyezni a negyedéves GDP-adatokat, még soha nem mértek ekkora csökkenést.

Kapcsolódó

Éves összevetésben kiigazítva 11,7 százalékkal zuhant a német GDP a második negyedévben, erősebb ütemben az elemzők által várt 10,9 százaléknál, illetve az első negyedévi 1,8 százalékos csökkenésnél.

Az EU legnagyobb gazdaságának teljesítménye az utóbbi évtizedekben csak egyszer, a pénzügyi és gazdasági világválság legsúlyosabb szakaszában csökkent nagy mértékben. A legrosszabb negyedéves összevetésű adatot 2009 január-márciusában jegyezték fel 4,7 százalékos csökkenéssel, éves összevetésben pedig 2009 második negyedében 7,9 százalékos zuhanást.

Idén április-júniusban a járvány feltartóztatását célzó szigorú intézkedések, a határok lezárása és számtalan gyár leállása csapást mért a legtöbb fontos iparágra. Zuhant az áruk és a szolgáltatások exportja, illetve importja, a háztartások fogyasztása, valamint a gépekbe és berendezésekbe való vállalati beruházások értéke, a szövetségi kormányzat viszont növelte kiadásait.

A csalódást keltő adatok nyomán tovább mélyültek a veszteségek a vezető nyugat-európai tőzsdéken. Délelőtt 11 órakor Londonban már 1,65 százalékos, Frankfurtban 2,33 százalékos, Párizsban 1,01 százalékos, Milánóban 1,65 százalékos, Madridban pedig 1,74 százalékos veszteséget mutatott a vezető tőzsdeindex.

Gyengült az euró is a dollárhoz képest: 10 órakor még 1,1756 dolláron, egy órával később pedig 1,1742 dolláron, 0,40 százalékos mínuszban állt az árfolyama a nemzetközi bankközi devizapiacon.

A német kormány azt reméli, hogy rövidesen megáll a gazdasági visszaesés Németországban, és legkésőbb októbertől ismét elindul a növekedés. A kormány több stabilizációs és növekedésösztönző programot indított a járvány hatásainak ellensúlyozására, és finanszírozásukra már kétszer átdolgozta az idei büdzsét. Az új pótköltségvetés az eddigi - 2010-ben felállított 44 milliárd eurós - rekordot nagyságrendekkel meghaladó, 217,8 milliárd eurós hiánnyal számol. A hiányt teljes egészében hitelfelvétellel fedezik. A GDP-hez viszonyított államadósság így a tavalyi 59,80 százalékról 77 százalékra emelkedik.

A kabinet előrejelzése szerint a GDP a stabilizáló és növekedésösztönző programokkal együtt is rekordmértékben, 6,3 százalékkal csökken idén. Jövőre viszont már 5,2 százalékos növekedés következhet, és az Európai Unió legnagyobb gazdasága 2022 elejére elérheti a koronavírus-világjárvány előtti szintet.