Több mint 14 évvel Angela Merkel hatalomra kerülése után a kancellár vezette nagykoalíció zombinak tűnik: a kormány fáradt és nincsenek friss ötletei - kezdi elemzését a német politika várható változásáról a Foreign Policy hírportál.

A hazai pályán a gazdaság lelassult és a radikális jobboldal erősödőben van, a nemzetközin Emmanuel Macron francia államfő alig tudja titkolni elégedetlenségét Merkel kockázatkerülő Európa-politikájával. Eközben a Kína és az USA közt kibontakozó technológiai verseny, amely háttérbe szoríthatja Európát, illetve az amerikai adminisztráció felfogása, miszerint EU-ban az USA ellenfele, közvetlenül veszélyezteti Németország prosperitását és biztonságát.

Merkel nem tudott minderre válaszolni, nem tudott új vízióval előállni Németország jövőjéről. Ennek ellenére a hírportál szakszerzői szerint hiba lenne azt hinni, hogy távozása megoldja a gondokat. A Merkel után következő éra további sodródást hozhat az országnak. Sok függ attól, ki veszi át a kancellár helyét, és az előjelek nem túl biztatóak. Az elmúlt hetekben az 59 éves Armin Laschet, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnöke lépett előre a legesélyesebb jelöltnek a konzervatív CDU elnökválasztási versenyében. Aki Merkel pártjának élére kerül, az a következő parlamenti választáson szinte biztosan a CDU kancellárjelöltje lesz.

Merkel visszhangja

Laschet ugyanolyan óvatos, mérsékelt politikus, mint Merkel, kiegészítve azzal, hogy az üzletet részesíti előnyben mindenek felett és kész együttműködni olyan autoritárius vezetőkkel, mint Vlagyimir Putyin, Oroszország elnöke. Az elmúlt években például kiállt amellett, hogy nem kellene démonizálni az orosz államfőt azért, mert vezetésével Oroszország elcsatolta Ukrajnától a Krím félszigetet. Emellett bírálta Washingtont azért, mert támogatta a Bassár el-Aszad szíriai államfő ellen harcoló lázadókat, továbbá erősítette a vezetése alatt álló tartomány kínai kapcsolatait.

Egy újságírói kérdésre válaszolva szintén Merkel óvatos álláspontját visszhangozta a kínai Huawei távközlési óriás lehetséges szerepvállalásáról a németországi 5G-s mobilhálózat kiépítésében. Ha kizárnák a céget - amit az USA elvárna és a CDU elnökségéért folyó versenyben ellenfeleként induló Friedrich Merz és Norbert Merz is ellenez -, az lassítaná az új technológia megjelentését Németországban, ami kárt okozna a német gazdaságnak - véli Laschet. Márpedig a német vállalatok a külkereskedelemből, nem kis részben a kínai partnereikkel folytatott kereskedésből élnek.

A legmeghökkentőbb kijelentést egy német-orosz fórumon tette, amikor azt mondta, hogy szerinte egyáltalán nem biztos, hogy Moszkva beavatkozik külföldi választásokba, kibertámadásokat indít és dezinformációs kampányokat folytat. Tisztázni kell, mi igaz ebből és mi nem! - mondta. Ezt megelőzően megkérdőjelezte a brit kormány állítását, miszerint orosz megrendelésre mérgezték meg Szergej Szkripál Nagy-Britanniában élő volt orosz kémet és lányát.

Halvány kritika

A müncheni biztonsági konferencián Laschet halvány bírálatot fogalmazott Merkelnek címezve. Kifogásolta, hogy gyengén reagál Macron európai reformtereire és magasztalta Helmut Kohl volt kancellárt azért, hogy képes volt elfogadtatni vízióit még a belső, németországi ellenállást is legyűrve. Erre a legjobb példa az euró bevezetése.

Észak-Rajna-Vesztfália vezetőjeként azonban ő sem úgy lép színre, mint akinek nagy víziói vannak. Sokkal inkább jeleskedik a merkeli stílusú konszenzusépítésben. Ezzel együtt ha ő lenne a kancellár, akkor támogathatná Macron próbálkozásait az orosz-EU kapcsolatok javítása érdekében, és ha a Zöldekkel kormányozna együtt, akkor megoldhatna sok olyan problémát, amire a lebénult konzervatív-szociáldemokrata nagykoalíció nem képes - véli Jana Puglierin berlini politológus. A szakértő reméli, hogy egy kormányváltás változást hozhat, de ismerve a német realitásokat annak is örülne, hogy egy kicsit előre mozdulnának a dolgok.

Jön a csomag

A német kormány gazdaságösztönző programot fogadott el annak érdekében, hogy ellensúlyozzák a koronavírus-járvány okozta gazdasági lassulást. A legfontosabb intézkedés az lesz, hogy az úgynevezett Kurzarbeit támogatást, azaz rövid távú foglalkoztatást segítő kormányzati támogatást már akkor igénybe vehetik a vállalatok, amikor alkalmazottaik tíz százaléka kiesik a munkából. Normál esetben ez csak 30 százalékos aránynál tehetnék meg. Emellett 2021 és 2024 között a kormány évente 3,1 milliárd euróval többet költ a korábban tervezettnél közfinanszírozású beruházásokra (azaz összese a 12,4 milliárd eurót, közel 4000 milliárd forintot, amiből kilencszer lehetne felépíteni a budapesti 4-es metrót). Így nyolcmilliárd eurót költenek út- és vasútfelújításokra ebben az időszakban.

A német gazdasági és iparkamara (DIHK) friss felméréséből az derült ki, hogy a német vállalatok árbevételük csökkenésére számítanak 2020-ban a koronavírus-járvány gazdasági hatása miatt, ezért a DIHK azonnal kormányzati beavatkozást követelt. Felvették az adófizetési kötelezettség felfüggesztésének lehetőségét és az állami alapok elérésének megkönnyítését. Az adócsökkentéssel azonban nem mindenki ért egyet. Gabriel Felbermayr, a Kieli Világgazdasági Intézet kutatója szerint nem lenne okos dolog a fogyasztást terhelő adók mérséklése a vásárlások ösztönzése érdekében. Nem azért hagytak fel az emberek a fogyasztással, mert nincs elég pénzük, hanem azért halogatják a vásárlásaikat és az utazásaikat, mert félnek a fertőzéstől - fejtegette.