Az EU-Bizottság elnöke hétfőn kijelentette, hogy társadalmi és politikai támogatottság hiányában a "határaiba ütközött" a megtakarítási politika. "Alapvetően jónak tartom a (megtakarítási) politikát, de úgy gondolom már több szempontból is a határaiba ütközött" - fogalmazott José Manuel Barroso egy brüsszeli rendezvényen hétfőn. "Adósságra nem lehet fenntartható növekedést alapozni" - tette hozzá. "Egy politika azonban attól, hogy jó, még nem lesz sikeres is. Ehhez biztosítani kell hozzá egy minimális politikai és társadalmi támogatást is."

Kai Carstensen, a müncheni ifo gazdasági kutatóintézet konjunktúrakutatási igazgatója óva intette az euróövezeti krízis országokat a költségvetési konszolidációs és reformintézkedések lazításától: "Aki lehetővé tenné az új eladósodást, annak azt is meg kell mondania ki állja majd a számlát" - mondta a Handlesblatt Online hírportálnak. A jelenleg is tartózkodó pénzpiacokat a konszolidációs intézkedések fellazítása csak még távolságtartóbbá tenné. Még akkor is, ha az Európai Központi Bank (ECB) felfrissítené a szuverén kötvényekre adott vásárlási garanciáját. Másképpen az ESM mentőalapnak kellene közbelépnie. Egyik sem lenne elfogadható verzió.

Kai Carstensen szerint a költségvetési konszolidációs nyomás enyhítésével fellazulna az állami szektor strukturális megreformálásának folyamata is, tovább tolódna ki időben például a közalkalmazottak számának csökkentése. A konszolidációs nyomás enyhülése elhalasztaná a stabilitási és növekedési paktum megreformálását is. Ha már az első nehézségre fellazulhatna a költségvetési fegyelem, az azonnal elvenné az új szabályok élét is - fejtette ki.

Michael Hüther, a kölni Institut der deutschen Wirtschaft (IW) gazdaságkutató intézet igazgatója úgy látja, hogy a költségvetés konszolidálása és a versenyképesség helyreállítása "természetesen" megviseli az érintetteket és komoly dilemma elé állítja a politikát. Ezt a dilemmát azonban nem könnyű feloldani, hiszen számos kutatás támasztja alá, hogy a költségvetés hatékony konszolidálása előfeltétele a növekedési potenciál megerősítésének. "A versenyképesség javításával együtt lehet csak egy új növekedési dinamika alapjait megvetni" - hangsúlyozta Michael Hüther a Handelsblatt Online hírportálnak.

Kai Carstensen szerint az, hogy a konszolidációs és reformintézkedések elveszítették az érintett országokban a lakosság többségi támogatását még nem jelenti, hogy ne lehetne azokat végrehajtani. Ha ugyanis választásokra kerül sor, a stabilitási követelmények betartásának az euróövezet elhagyása jelentheti csak az alternatíváját. Egyes országok esetében ez pusztán gazdasági szempontból ésszerű lépés lenne, de a többségi támogatást még a görög választóktól sem kapta meg.

Michael Hüther, ugyanakkor nem mulasztotta el, hogy rámutasson a konszolidációs intézkedések első eredményeire is a krízis országokban: "A megkövetelt piaci nyitás és a törvények módosítása már hosszabb ideje érezteti pozitív hatását a portugál és a spanyol export alakulásában" - mondta. Portugáliában például tavaly nyár óta folyamatosan javul a fogyasztói bizalmi index és stabilizálódott az üzleti bizalmi index is.