A német kormány növeli erőfeszítéseit annak érdekében, hogy elhárítsa Oroszország befolyásának erősödését Európában - jelentette a tíz nyelven megjelenő ibtimes.com. Ezt a reakciót azok a hírek váltották ki, amelyekből arra lehet következtetni, hogy Moszkva behatolást tervez a kelet-közép-európai térségben, különösen a Balkánon. A nyugati országok idegességét csak fokozta, hogy Vlagyimir Putyin orosz államfő nemrégiben részt vett egy szerbiai katonai díszszemlén.
Az aggodalmakat nem enyhítette Putyin korábbi kijelentése, miszerint Oroszország nem szándékozik belefolyni más országok politikai belügyeibe, ehelyett saját katonai erejének fokozására koncentrál. Joachim Gauck német államfő elutazott Szlovéniába, hogy jelezze: Németország kész visszaszorítani az orosz befolyást a régióban - idézte a Financial Times (FT) értékelését az ibtimes.
Mit akarnak ezek itt?
Gauck felkeresett egy szakmai oktatóközpontot, egy kolostort és egy repülőgépgyártó üzemet. A németek elszántságát jelzi az is, hogy Roderich Kiesewetter a berlini kormány külügyi bizottságának balkáni ügyekért felelős tagja nyilatkozatban szögezte le: országa elkötelezett a térség iránt. A német vezetőknek gyakrabban kell felkeresniük a régiót és több szakértők kell odaküldeniük, miután Oroszország megjelent a színen, mint versenytárs - fogalmazott a politikus.
A legsúlyosabb körülmény, amely növeli a nyugati hatalmak idegeskedését amiatt, hogy Moszkva rá akar tenyerelni más kelet-európai országokra, az elhúzódó ukrán válság. Hírek szerint a német vezetőket aggasztja, hogy Putyin - Ukrajnához hasonlóan - más gazdaságilag és politikailag sérülékeny országokat is kinézhet magának. Szlovénia és Horvátország ugyan az EU tagja, de többi balkáni ország egyelőre csak próbálkozik a belépéssel.
Lesz válasz
Angela Merkel német kancellár a G20 néhány héttel ezelőtti ausztráliai csúcsértekezletén felvetette kétségeit. Világossá tette, hogy nem szeretné, ha Moszkva jobban tudná más kelet-európai országoknál, mi az érdekük. Afelől sem hagyott kétséget, hogy ha Berlin mégis ezt tapasztalná, akkor nem késlekedne a válasszal.
A német vezetés attól is tart, hogy Moszkva hamarosan irányítása alá vonja azokat az országokat - például Magyarországot vagy Szlovákiát -, amelyek erősen függenek Oroszországtól, függetlenül attól, hogy tagjai-e az európai közösségnek vagy nem. A jelentős orosz kisebbséggel rendelkező Észtország és Lettország szintén az oroszok "célkeresztjébe kerülhet" - vélik Berlinben az FT cikke szerint.
Eközben az angol nyelvű iráni portál, a Press TV arról ír, hogy a nyugati média démonizálja Oroszországot, mégpedig azzal, hogy minden orosz lépést vészjósló háborús fenyegetésként mutat be. Ezek közé tartozik az a múlt heti történet is, amelyben orosz hadihajók jelentek meg a La Manche csatornán. A Daily Mail azonnal szerencsétlen, illegális, fenyegető esetről cikkezett, hozzátéve, hogy az orosz egységek a nemzetközi jogot sértő, titkos akcióba kezdtek. Eközben a Press TV szerint az orosz hajók végig a nemzetközi vizeken tartózkodtak és csak legális katonai manővereket hajtottak végre.