A Fekete-erdőtől a Balti-tenger partvidékéig terjedő igazgatósági szobákban egyre inkább eluralkodik az érzés, hogy sürgősen váltaniuk kell az eddig bevált német gazdasági modellen. A cégvezetők felismerték, hogy a német gazdaság lassan eléri a korlátait: a fémdarabok mikrométeres tűréshatárig történő precíziós megmunkálása, majd azok autókká és más bonyolult mechanikai rendszerekké történő összeszerelése, amelyeket aztán a világ minden sarkába szállítanak, már nem garantálhatja a jólétet az ország 83 millió lakosa számára - írja a Bloomberg.

A német autóipar a Volkswagen AG 2015-ös károsanyag-kibocsátási csalási botránya óta visszaesett, és egzisztenciális fenyegetést jelent számára a belsőégésű motorok szép lassú, de közeli kihalása. Európa legnagyobb gazdasága azonban nincs felkészülve a tisztább, digitális technológiákra való átállásra. Az ország szén-dioxid-kibocsátása a hatodik legnagyobb a világon, és a mobil szélessávú internet sebességét tekintve a 30. helyen áll, a letöltési sebesség pedig kevesebb mint fele olyan gyors, mint Kínában.

Kapcsolódó

Baljós árnyat vet még az olyan sikerekre is, mint a BioNTech Covid-19 vakcinájának kifejlesztése, az a tény, hogy a mainzi székhelyű biotechnológiai vállalatnak szüksége volt a Pfizer cégre ahhoz, hogy az oltást megalkossák. Aztán ott van a Wirecard elektronikus fizetéssel foglalkozó vállalat tavalyi összeomlása, amely a kevés német innovációs bajnoknak számított, mielőtt kiderült, hogy Németország legnagyobb világháború utáni csalása folyt a cégnél. Megrázva ezzel a helyi tőzsdéket, csökkentve a bizalmat a digitális fejlesztésekkel foglalkozó vállalatokkal szemben.

Merkel bealudt, amíg a világot mentette volna

A szeptember 26-i választás, amely Angela Merkel 16 éves kancellárságának végét jelenti, tovább növeli a kollektív nyugtalanság érzését a vállalatoknál. Utódja - bárki is legyen az - egy olyan nemzetet örököl majd, amely a biztonság tekintetében az Egyesült Államokra, a növekedés tekintetében Kínára, a befolyás esetében pedig az Európai Unióra támaszkodik. Németország helyének megtalálása a világban, a gazdasági átalakítás irányítása mellett, monumentális feladat lesz.

A Németországi Rt. számos óriása is átalakul, hogy továbbra is releváns, jelentős piaci szereplő maradhasson. A Daimler AG a tehergépkocsi-üzletágának külön tőzsdei bevezetését tervezi. A Siemens, az óriási ipari konglomerátum kisebb, agilisabb egységekre bontja magát. A VW 73 milliárd eurós átalakításba kezd, hogy járműfejlesztéseinek középpontjába a szoftvereket és akkumulátorokat helyezze.

Miközben tehát Merkel azért küzdött, hogy megakadályozza az euró összeomlását a görög, portugál és spanyol államháztartási hiányok súlya alatt, a német vállalatok - köztük olyan pénzintézetek is, mint a Deutsche Bank - saját adósságválságaikkal találták szembe magukat. A 2020-as évekre fordulva pedig arra nem volt kellő figyelme a német vezetésnek, hogy a gazdasági rendszer átalakítását az új technológiák felé fordítva végrehajtsák.

Miközben a vállalatok - ha késve is - de maguk elkezdték a megújulást, azok vezetői aggodalommal tekintenek Berlinre. Aggódnak az energiabiztonság és annak költségei miatt, mivel Németország fokozatosan kivonul a szén- és atomenergiából, de félve figyelik a digitális és fizikai infrastruktúrába való váltás alulfinanszírozottságát, valamint aggódnak a bürokrácia miatt, amely olyan projekteket hátráltat, mint például a Tesla új gyárlétesítése Berlin mellett. Sokkan attól is tartanak, hogy az amerikai-kínai feszültségek középpontjába kerülnek.

Nehéz elképzelni, hogy a szeptemberi szavazásból hogyan fog kikerülni egy olyan kormány, amely rendelkezik az ilyen kihívások leküzdéséhez szükséges jövőképpel és lesz is mozgástere a drámai változásokat végrehajtani. A hat párt között széttöredezett lojalitás miatt szinte biztos, hogy egy zűrzavaros hármas koalícióra lesz szükség a parlamenti többség biztosításához, ami politikai patthelyzetet vetít előre.

Magyarországot is fenyegeti a veszély

A magyar gazdaság a némettel szorosan integrált, kissé gyakorlatiasabban és némi túlzással megfogalmazva egy német gyártósornak tekinthető, ezért nem mindegy milyen kormány alakul a szeptember végi választások után Németországban. A választás szoros, szociáldemokrata, zöld és konzervatív kancellárja is lehet Németországnak. Ami a német büdzsét illeti, nem meglepő módon a baloldali pártok növelnék a kiadásokat, míg a jobboldaliak csökkentenék.

Ráadásul Magyarország pont azok a cégek vannak jelen, amelyek az innovációs fejlesztések késői alkalmazásába és az átállásba későn kezdtek: az említett Daimler és VW mellett számos olyan autóipari cég, mint a Continental rendelkezik jelentős gyártókapacitással, amelyek még a régi meghajtási rendszerektől függnek. Ha az új német kormány az innováció felé fordul, hátat fordít Kínának, esetleg a k+f területet nem más EU-tagállamokban, hanem otthon erősítené, akkor azt a hazai gazdaság is megérezheti.

De a német minimálbérek emelése is egy olyan terület, amely akár Magyarországról szívhat el kapacitásokat. Tehát a szeptemberi választás végeredménye nemcsak abból a szempontból érdekes, hogy talál-e egy olyan partnert magának Orbán Viktor miniszterelnök, mint amilyen Angela Merkel volt.