Bizakodásra okot adó hírek érkeztek Németország felől, bár a komoly ünneplés azért továbbra sem indokolt. A német ipari termelés januárjában egy százalékkal nőtt havi összevetésben, meghaladva a 0,6 százalékos piaci várakozásokat – derült ki a német statisztikai hivatal által közzétett adatokból. Ez kilenc hónapja az első első alkalom, amikor bővülést regisztráltak havi viszonyításban. Decemberben kétszázalékos volt a csökkenés novemberhez képest.

Korábban az is világossá vált, hogy „a német export az év elején megugrott, ami annak a jele, hogy a legnagyobb európai gazdaságot sújtó ipari gyengélkedés enyhülni látszik” – írta a Bloomberg. „A borús kilátások ellenére Németország külkereskedelme erősen kezdte 2024-et” – nyilatkozta a lapnak Robin Winkler, a Deutsche Bank közgazdásza.

Kapcsolódó

A német export januárban 6,3 százalékkal nőtt az előző hónaphoz képest, és az import is a vártnál nagyobb mértékben, 3,6 százalékkal nőtt havi összevetésben.

Gödör alján a német ipar, nehéz lesz kimászni

A szakértő hangsúlyozta a kedvező jeleknek csak mérsékelten örülhetnek a németek.

A gödör alját már elérhette a német ipari termelés. Azt, hogy milyen mértékű lesz a fellendülés, nehéz megmondani, az elemzők nem várnak drasztikus javulást, nem számíthatunk izmos fellendülésre. Többek között azért sem, mert – mint kiderült – januárban az előző hónaphoz képest 11,3 százalékkal csökkent az ipari megrendelési állomány

– nyilatkozta az Economxnak Móró Tamás, a Concorde vezető stratégája.

EC
Grafikon: Economx

Az ipari termelés terén az elemző szerint gyakorlatilag stagnálás várható, szolgáltatások terén azonban a reálbérek növekedése miatt várható javulás. „Németországban is komoly béremelkedések vannak, ehhez képest pedig az infláció már nyomott, három százalék alatti. Ennek eredményképpen a lakossági fogyasztás bővülhet” – mondta.

Továbbra is Európa beteg embere Németország

A német gazdasági helyzet persze összességében még mindig nem tekinthető rózsásnak. A kieli IfW gazdaságkutató intézet napokban publikált előrejelzése szerint romlottak a német gazdaság kilátásai. Becsléseik szerint Németország hazai összterméke (GDP) csupán 0,1 százalékkal nő idén az eddig becsült 0,9 százalékos bővülés helyett. Az intézet azzal számol, hogy az idei első fél évben stagnál a német GDP.

Februárban a szövetségi kormány is belátta, hogy a tavalyi visszaesés után a talpra állás esélyei továbbra is homályosak, gyors gazdasági kilábalás pedig nem várható.

A gazdaság gyengélkedése több tényezőre is visszavezethető. Németország szén- és földgázfogyasztásának mintegy felét, az országban felhasznált kőolajnak pedig egyharmadát orosz importból fedezte. Ez azonban Oroszország ukrajnai inváziójával változott.

Az olcsó orosz gáz elvesztése gyakorlatilag aláásta Németország ipari modelljét. A háború 2022-es kirobbanását követő kezdeti energiaár-emelkedés idővel mérséklődött, a költségek viszont várhatóan nem térnek vissza egyhamar a korábbi szintre.

„Az energiaárak – különféle okokból, de – magasabbak, mint más európai országokban, ami komoly versenyképességi probléma. Másik komoly kerékkötő, hogy korábban a német gazdaságon belül fontos húzóerő volt a nehézipar, azon belül is különösen a vegyipar. Az energiaintenzív iparágaknak a termelése pedig hatalmas mértékben, nagyjából 20 százalékkal esett vissza” – mutatott rá Móró Tamás. 

A magas energiaárak mellett gondot okoz az is, hogy Kína az elmúlt időszakban meglepően erős riválissá nőtte ki magát az autóiparban.

2022-ben az európai elektromosautó-eladások tíz százalékát a kínai márkák tették ki,

2025-re pedig a KPMG nemzetközi tanácsadó vállalat prognózisa szerint ez az arány 15 százalékra ugorhat.

A 2022-es amerikai inflációcsökkentést és klímavédelmet célzó törvény (Inflation Reduction Act) ráadásul megtette azt a hatást, amelytől már Emmanuel Macron francia elnök is rettegett. Számos német vállalat döntött úgy, hogy termelését az Egyesült Államokba telepítse át. Többek között a Porsche is azt fontolgatja, hogy a tengerentúlon épít új akkumulátorgyárat. Ennek hatására azonban az ellátási láncok széttöredezetté válhatnak, a német autóipar pedig így tovább gyengülhet. A szakértő pedig arra hívta fel a figyelmet, hogy

ezek a hosszú távú stratégiai döntések már megszülettek, abból nem fognak hirtelen visszatáncolni a cégek, aligha döntenek úgy a közeljövőben, hogy visszaköltöznek Németországba.

További nehézséget jelent a berlini kormány számára az alkotmányos adósságfék. Ennek értelmében a kabinet hitelfelvételének felső határa az ország GDP-jének 0,35 százalékának megfelelő összeg. Ez azonban nem biztosít elegendő mozgásteret az Olaf Scholz által vezetett koalíciónak ahhoz, hogy a gazdaság fellendítéséhez szükséges beruházások megtörténhessenek.

Mit jelent mindez a magyar gazdaságra nézve?

A német gazdasági problémák kapcsán rendre felmerül a kérdés, mennyire kell félni attól, hogy a magyar gazdaságon is nyomot hagyhatnak ezek. Németország elsődleges kereskedelmi partnernek számít a magyar export és import tekintetében is. 2022-ben a magyar kivitel 25 százaléka Németországban landolt, a behozatal pedig 21 százalékban ebből az országból származott.

Grafikon: Economx

Móró Tamás szerint azonban annyira azért nincs összekötve Magyarország Németországgal, hogy hosszabb távon is megviselje a német gazdaság gyengélkedése.

Rövid távon van probléma, ez világosan látszik az autóiparban. Ugyanakkor azt gondolom, ennek Magyarország valamilyen szempontból nyertese is: történt termelésáthelyezés Németországból Magyarországra. Megfigyelhető mindeközben egy általános autópiaci gyengeség is, amely nem kizárólag Németországot érintő probléma

– mondta.

„Két kihívással szembesülünk most: gondot okoz az autóipar nagy a súlya az ipari termelésben, de a levegőben lebeg még az amerikai vámpolitika kérdése is. Ha ismét Donald Trump kerül hatalomra, és beváltja a vámemelésre vonatkozó ígéretét, akkor Magyarország valószínűleg inkább csak az európai piacra fog termelni, az észak-amerikai közvetett és közvetlen exportunk pedig gyengülhet” – tette hozzá.