A koronavírus-járvány éppen olyan felfordulást hozott a németek életében és a német gazdaságban, mint bárhol máshol a világon, és úgy tűnik, az Angela Merkel kancellár utódlásáért folyó versengést is alaposan felforgatta - írja a Financial Times (FT). A német ARD tévécsatorna legfrissebb felmérése szerint a németek 53 százaléka szerint Markus Södernek, a bajor CSU elnökének, Bajorország miniszterelnökének kellene indulnia a konzervatív CDU/CSU pártszövetség kancellárjelöltjeként a jövő évi parlamenti választásokon.

Csak 27 százalékuk látná szívesen jelöltként Armin Laschetet, a CDU politikusát, Észak-Rajna-Vesztfália miniszterelnökét. Laschet egyelőre az ezzel kapcsolatos kérdéseket azzal hárítja el, hogy jelenleg csak a járvány okozta bajok orvoslására tud koncentrálni. Az ARD viszonyt úgy véli, hogy a válság nyertese egyértelműen Söder.

Kapcsolódó

Filozófiák

A két politikus között a válságkezelés filozófiájában van eltérés - és egyelőre ez kedvezett a bajor miniszterelnöknek. Söder lenyűgözte a választókat azzal, hogy nem habozott meghozni a legkeményebb döntéseket a járvány kitörésekor. Bajorországban 90 százalékon áll a népszerűségi indexe. Laschet ugyan hasonlóan jól áll szűkebb hazájában, Észak-Rajna-Vesztfálián kívül azonban bizonytalannak látják. Például nem záratta le Heinsberg városát a holland határ mellett, amikor ott megjelent a fertőzés egyik gócpontja és hezitált az iskolák bezárásával is.

A válság nyomán azt figyelik az emberek, ki mutat valódi vezetői képességeket - mondja Werner Weidenfeld politológus professzor. Laschet stílusa homályos volt, miközben egyértelmű irányt kellett volna mutatnia. Más szakértők úgy vélik, hogy a CDU-s politikus egy rossz tévészereplés miatt népszerűtlenebb versenytársánál. Egy politikai műsorban elég arrogánsan azt mondta a politikusok munkáját segítő tudósokról, hogy haszontalan a tudásuk, mert naponta változtatják a véleményüket.

Második menet

A meccsnek azonban még messze nincs vége. Laschet kezdettől foga ellenezte az erős korlátozásokat, mondván: vissza kellene térni a normális, de felelősségteljes szabálykövetéshez. Aggódott az iskolák bezárása miatt, mert az a diákok depressziójához, a családon belüli erőszak erősödéséhez vezethet, továbbá túl nagy árnak tartja a járvány megfékezéséért a hosszú leállással járó gazdasági költségeket. Söder eközben még a lazítást is ellenzi - akárcsak Merkel -, amit sok elemző erőszakos politizálásnak tart.

Ugyanakkor május elején Merkel 16 tartomány vezetőjével tartott videókonferenciája után azzal állt az emberek elé, hogy lazítani fognak: lehetővé teszik az iskolák, az üzletek, a szállodák, az éttermek megnyitását és a Bundesliga meccseinek lebonyolítását. Laschet egyik embere ezt úgy értékeli, hogy Németország az ő főnöke által ajánlott útra lépett. Söder kemény fellépése kedvező volt a járvány elején, ám minél hosszabbak a korlátozások, annál világosabbá válik ezek magas gazdasági költsége, ami Laschet engedékeny álláspontjának támogatására késztetheti az embereket - véli Heinrich Heine, düsseldorfi politológus professzor.

Riválisok a homályban

A várakozások szerint vitatott szereplése ellené Laschet nyerheti meg a CDU elnökválasztási versenyét, amelynek szavazása decemberben lesz. Fő ellenfelei ugyanis, Friedrich Merz a párt volt frakcióvezetője, üzletember, illetve Norbert Röttgen, a Bundestag külügyi bizottságának vezetője eltűntek az egészségügyi és gazdasági válság kavarta porfelhőben. Elvileg a CDU elnöke egyben a párt kancellárjelöltje is, ám ez nem kőbe vésett szabály.

A CDU/CSU pártszövetség kétszer indult úgy egy választáson, hogy a CSU elnöke volt a kancellárjelölt. Először Franc Josef Strauss, 1980-ban, majd Edmund Stoiber, 2002-ben. Mindkét alkalommal vesztettek. Strauss megszerezte ugyan a többséget, ám kicsi a liberális FDP mint a mérleg nyelve a szociáldemokratákkal állt össze kormányozni. Stoibernek a német újraegyesítés okozta gazdasági válság idején kellett volna kormányon tartania a konzervatív pártszövetséget.

Söder tagadja, hogy kacérkodna a kancellárjelöltséggel, részben bizonyára a két korábbi negatív tapasztalat miatt. Szakértők szerint azonban a pandémia új helyzetet teremthet a német belpolitikában is. Egy CDU-s parlamenti képviselő azt mondta az FT-nek, hogy a járvány előtt nem gondolta volna, hogy Söderből kancellár lehet, ám most már nem biztos ebben. Szerinte a bajor pártvezért erről álmodik, és úgy gondolja meg tudna felelni a kihívásnak, amit Németország vezetése jelent.