Az ifo gazdaságkutató intézet (ifo Institut - Leibniz-Institut für Wirtschaftsforschung an der Universität München e. V.) szerint egyelőre még nagy bizonytalanság övezi, mekkora lehet a gazdasági visszaesés mértéke a koronavírus-járvány miatt, ezért több forgatókönyvet kell felállítani a lehetséges kimenetelek felmérésre.
Clemens Fuest, az ifo elnöke úgy értékelte, hogy az optimista forgatókönyv alapján a GDP-csökkenés 1,5 százalékos lehet az idén Németországban, ez azonban az ipari termelésnek csak csekély mértékű csökkenését feltételezi. A pesszimistább forgatókönyv viszont az ipari termelés nagyobb visszaesésével számolva már 6 százalékos GDP-csökkenést helyez kilátásba az idei évre.
Az ifo legutóbb, tavaly decemberben összeállított gazdasági prognózisában még 1,1 százalékos GDP-növekedéssel számolt 2020-ra- "A bizonytalanság fokozódásával és a negatív tényezők megszaporodásával egyre nehezebb feladat megbecsülni a megrendelés-lemondások és üzembezárások gazdasági hatását" - mondta Fuest, hozzátéve, hogy a végeredmény elsősorban az életbe léptetett járványmegelőzési intézkedésektől, sőt más országok gazdaságvédelmi intézkedéseitől függ.
Ezért is fontos, hogy az EU, a német kormány és az Európai Központi Bank egyaránt célzott ellenintézkedéseket léptessen életbe - mondta. Fuest emellett kulcsfontosságúnak tartja a vesztegzárak kiterjedését és időtartamát a járványügyi intézkedések veszélyeztetése nélkül minimalizáló stratégia kidolgozását.
Az ifo prognózisosztályának vezetője Timo Wollmershäuser szerint nincs történelmi példa, amit alapul lehetne venni a krízis lefolyásának modellezéséhez. Emellett kevés alkalmas gazdasági mutató is áll rendelkezésre a járványok gazdasági következményeinek elemzéséhez. A jelenlegi legfrissebb makrogazdasági mutatók is még a viszonylag kedvező februári helyzetet tükrözik. "Az ifo előzetes márciusi hangulatindexének példátlan mértékű eséséből azonban a második negyedében a gazdasági teljesítmény minden korábbinál nagyobb csökkenésére lehet következtetni" - mondta.
Az ifo közleményében Clemens Fuest arról írt, hogy a politikai döntéshozók célzott és hathatós intézkedésekkel lépjenek fel a termelésleállások által okozott veszteségek mérséklése érdekében. Javaslata szerint néhány hónapos időtartamra fel kellene függeszteni a kis- és középvállalatok, valamint az egyéni vállalkozók adófizetési kötelezettségeit. "Sürgősen a segítségére kell sietni a jövedelmüket elveszítő alkalmazottaknak és egyéni vállalkozóknak" - figyelmeztetett. "Likviditási támogatással és állami garancia nyújtásával egy egész csődhullámot lehetne megelőzni. Ennek érdekében átmenetileg enyhíteni kellene a csődtörvényen is" - fogalmazott.
"Abban az esetben, ha a bankokat eszközveszteség éri nem teljesítő hitelek miatt, a tőkemegfelelési előírások miatt más hitelek behajtására kényszerülhetnek, ami csak tovább súlyosbítaná a helyzetet" - mutatott rá, hozzátéve, hogy "a bankfelügyeletnek ezért átmenetileg szélesebb mozgásteret kellene biztosítania a bankoknak".
Az euróövezetben veszélybe kerülhet a költségvetési kiadások finanszírozása, ami a magasan eladósodott euróövezeti tagországokkal szemben megrendítheti a befektetői bizalmat. Az euróövezeti tagországoknak és az Európai Központi Banknak is ezért egyértelmű jelzéseket kell adnia arra vonatkozóan, hogy a szorult finanszírozási helyzetbe kerülő tagországok rendszerszintű támogatást kapnak és államcsődre így nem kerülhet sor - mondta Clemens Fuest.