Angela Merkel kancellár szigorítani akarja a koronavírus-járvány miatt Németországban bevezetett korlátozásokat, amivel sok vezetőtársa nem ért egyet, miközben a kormány kivívta a bírálatokat a lassú oltási folyamat miatt is - adta hírül a Bloomberg.

A kancellária azt javasolja, hogy tiltsák meg az embereknek lakókörnyezetük elhagyását azokban a térségekben, amelyekben megugrottak a fertőzések - tudta meg a hírügynökség az ügyhöz közelálló forrásokból.

Kapcsolódó

A javaslat azonban ellenállásra talált a német tartományok miniszterelnökeinek körében, akik videókonferenciás tanácskozáson egyeztették terveiket a berlini kormánnyal. További vitatéma, hogy megnyissák-e az iskolákat a hosszúra nyúlt téli szünet után vagy sem. A politikai feszültség növekedése a legrosszabbkor jön, ugyanis a kormány amúgy is össztűz alatt van a "vakcináció" lassú indulása miatt.

Úgy tűnik, már a választási kampány is beindult a szeptemberi parlamenti szavazás előtt. a nagykoalícióban lévő szociáldemokraták kancellárjelöltje Olaf Scholz pénzügyminiszter kérdésekkel bombázza az oltások késlekedése miatt CDU-s kollégáját, Jens Spahnt, az egészségügyi tárca vezetőjét.

Sokáig tart még a kínlódás

Merkelre azért égett rá különösen az ügy, mert a Bild bulvárlap közölt egy levelet, amelyben Spahn arra céloz, hogy a kancellár van az Európai Bizottság rosszul sikerült oltásszétosztási stratégiája mögött. A kormány most azt kommunikálja, hogy gőzerővel dolgoznak a vakcinák minél gyorsabb és szélesebb körű beadásának megszervezésén.

Az RKI közegészségügyi intézet adatai szerint Németországban eddig 266 ezer ember kapta meg a vakcinát, ami a lakosság 0,3 százaléka, miközben az USA-ban és az Egyesült Királyságban, ahol korábban kezdték az oltást 1,4-1,4 százaléknál tartanak. Spahn azzal védekezett egy tévéinterjúban, hogy nem várható megoldás a gondra egyetlen varázsütésre. Realistán szemlélve nem számíthatunk rá egyetlen országban sem, hogy a nyár előtt kellően nagy részét beoltják a lakosságnak - fejtegette.

Miközben a politikusok egymásra mutogatnak, a szülők Németországban és Európa más országaiban is azt találgatják, meddig maradnak még otthon a gyerekeik. Az iskolabezárások az európai munkaerő hat százalékát vonják ki a munkából - derül ki a Bloomberg Economics becsléséből. Nyugat-Európa valamivel jobban áll az átlagnál, míg a kontinens keleti fele rosszabbul, Szlovéniában és Szlovákiában például 10 százalék az ez arány.