Az évfordulók nem kis része fájdalmas eseményekre emlékezteti a németeket, míg mások feldobhatják őket, és az idei év jó sokat hoz ebből is, abból is - emlékeztet Alan Crawford a Bloomberg publicistája. Idén száz éve írták alá a versailles-i békeszerződést, amely súlyos büntetőrendelkezéseket kényszerített rá az első világháborút elvesztő Németországra, ezzel meg is ágyazva a második világégésnek.

Ebben az évben emlékeznek a világháború harcoló felei az 1944. júniusi normandiai partraszállás, a híres D-nap 75. évfordulójára, amely után 11 hónappal a németek elvesztették ezt a háborút is. Ez egyben szimbóluma az ország keleti és nyugati részre szakadásának is, amelynek hatása a volt két német állam idén harminc éve kezdődött újraegyesítése ellenére érezteti hatását. A két országrész területén élőket jelentős gazdasági-szociális esélyegyenlőtlenség osztja ketté.

Újabb fordulat jöhet

Az idei év újabb fordulópontot hozhat az ország életében: ez lehet az az időszak, amikor a németeknek szembe kell nézniük gazdaságuk - Európa legnagyobb gazdasága - gyengeségeivel. A Bloomberg cikkírója szerint ma mindenütt azt érezni Németországban, hogy az utolsó napjait érik egy prosperitást hozó korszaknak, amelyet olyan változás követ, amire senki sincs felkészülve. Az ország gazdag és politikailag stabil, de érezni, hogy egyben elbizakodott is azzal kapcsolatban, hogy meddig maradhat ez így.

Ennek az légkörnek a középpontjában Angela Merkel hosszú kancellári regnálásának alkonya van. Számos válságon vezette át az országot kezdve a 2008-as pénzügyi összeomlással, majd a 2009-2010-es világgazdasági recesszióval, folytatva a 2010-ben kirobbant és öt éven át számos fordulatot hozó görög adósságválsággal, egészen a 2015-ös bevándorlási krízisig. Merkel a szigorú, az állami kiadások visszafogásán alapuló, megszorító gazdaságpolitika bajnoka volt, de ezzel sikerült fenntartania az európai gazdaság stabilitását.

Utódjáról, Annegret Kramp-Karrenbauerről lényegében semmit nem tudunk leszámítva azt, hogy a CDU pártelnöki székéért megküzdött két olyan ellenféllel, akik a Merkel-féle centrista politika ellentétének, következetesen jobboldalinak állították be magukat, és vesztettek vele szemben. Valamint, hogy a politika felhőrégióiban zajló változás nem az egyetlen, amely árnyékot vet a németek fölé.

Technológiai váltás

Az autógyártásban (is) zajló technológiai forradalom várhatóan véget vet a belső égésű motorok korszakának. A német autógyártás, amely közvetlenül 800 ezer embernek ad munkát - és Magyarország legfontosabb gazdasági exportágazatát is üzemelteti -, a német autóipari szövetség adatai szerint évente 240 milliárd euró értékben exportálja termékeit a világpiacra. (Ez a magyar GDP közel kétszerese.)

A dízelmotorjai károsanyag-kibocsátásával kapcsolatos csalás miatt kirobbant botrány ellenére az értékesített járművek darabszáma alapján a Volkswagen maradt a világ legnagyobb autógyártója. A németek fejlesztették ki az első modern autót 1886-ban (egy Benzet), több mint két évtizeddel az amerikai Ford T Modelljének megjelentése előtt, ám lassúnak tűnnek az elektromos meghajtás forradalmának követésében. A német luxusautók világuralmával szemben kínai és más gyártók intézhetnek komoly kihívást - véli a Bloomberg publicistája.

És akkor még nem beszéltünk a lebénult bankszektorról. A berlini pénzügyminisztérium kétségbeesetten próbálja megmenteni a valaha nagy napokat látott Deutsche Bankot és Commerzbankot azzal, hogy egyesíti őket, ám ez vélhetően egyiken sem segít majd. Hogyan működhet az ország vállalati szférája pénzügyi óriások nélkül, amelyek finanszíroznák?

Külső ellenszél

Mindez nem túl biztató egy erősen kifelé forduló gazdaságnak egy olyan korszakban, amikor a világ országai bezárkózóban vannak. Németország, a világ harmadik legnagyobb exportőre a világpiacon a szabadkereskedelem korlátozásával néz szembe, ami meg is látszik a halvány idei GDP-növekedési előrejelzéseken.

Miközben a világ legbefolyásosabb országait összefogó G20 nemzetei közül - Brazíliától Olaszországig - a legtöbben Donald Trump amerikai elnök politikáját követve befelé fordulnak, a németek magukra maradnak. Bár még gyengén, de annál aggasztóbban hallható az ebből a helyzetből születő populista erők hangja, amely azt szajkózza, hogy a németeknek is csak magukkal kellene törődniük Európa ügyeinek felkarolása helyett.

Piros pontok

A kép egyelőre nem ilyen sötét. Berlin virágzik, a vezető német tőzsdeindex, a DAX 13 százalékkal erősödött idén - úgy tűnik, a befektetőket nem izgatják a gazdaság gyengeségének jelei. A kis- és középvállalkozások tömege, amelyek a társadalom erős középosztályának alapját adják, továbbra is innovatívak. Németország a világ harmadik leginkább automatizált országa, a zöld energiára történő átállásban elért sikerei a megújuló energiaforrások technológiájának globális központjává teszik.

És ez eszébe juttatott a Bloomberg cikkírójának még egy évfordulót. Idén májusban lesz 70 éve, hogy elfogadták a háború utáni Németország alkotmányát. Ezt követően négy hónappal megtartották az első parlamenti választásokat, és megalakult Konrad Adenauer vezetésével az első kormány. Elkezdődött a német gazdasági csoda. Ha a németek fel tudják kelteni magukban az akkori szellemiségüket, akkor az idei év a kétségek ellenére újabb pozitív változást hozhat az életükben.