Kevesebb mint két évvel ezelőtt Olaf Scholz német pénzügyminiszter párttársai egy részének gúnyos mosolyától kísérve hagyta el a szociáldemokraták (SPD) székházát, miután nő elnökjelölttársával együtt elvesztették a párt vezetői tisztségeikért folytatott versenyt egy radikálisabb baloldali párossal szemben. Ellenfelei úgy gondolták, hogy a pártnak ellenzékből kellene folytatnia a politizálást a 2021. szeptemberi parlamenti választások után, mivel több cikluson át a konzervatív CDU/CSU-val együtt kormányoztak Angela Merkel kancellár vezetése alatt, s ez felőrölte a párt önálló karakterét.

A pártválasztás résztvevői úgy látták, hogy Scholz túlságosan mérsékelt, Merkel több kormányának is tagja volt, s így nem lenne hiteles megjelenítője a baloldali fordulatnak – irja Scholz nagy menetelését bemutató cikkében a Bloomberg. A vereség estélyén a 63 éves politikus feleségével és egy közeli szövetségesével azon morfondírozott, hogy a kormányzati ciklus végén visszavonul a politikából – tudta meg az amerikai hírügynökség az ügyhöz közel álló forrásból.

Micsoda fordulat ehhez képest, hogy Merkel szeptember első hetét kénytelen volt azzal kezdeni, hogy kőkeményen támadja Scholzot, miután a kancellárjelöltek versenyének egyértelmű favoritjává vált. Eközben ő Emmanuel Macron francia államfővel találkozott néhány nappal megelőzve Armin Laschetet, a CDU/CSU kancellárjelöltjét. Sikerült államférfinek mutatkoznia Macron társaságában a fotókon, amivel ellenpontozta Merkel bírálatát.

Hosszú múlt

Scholz egy háromgyerekes család legidősebb gyerekeként született. A szociáldemokratákhoz 1975-ben csatlakozott, hogy részese legyen a „kapitalista gazdaság meghaladásának”. Ma már csak nevet fiatalkori radikalizmusán. Segített Gerhard Schröder kancellárnak az ezredforduló idején végrehajtani az erősen vitatott munkaügyi reformot, ami hozzáigazította a munkavállalás feltételeit az újraegyesült Németország realitásához.

Merkel első nagykoalíciós kormányában munkaügyi miniszter volt, majd 2011-től Hamburg polgármestereként folytatta politikai pályafutását. Javította imázsát, hogy közfinanszírozású projekteket indított és megúszott a adócsalási botrányt, illetve a világ legbefolyásosabb országainak (G20) 2017-es csúcsértekezletét kísérő anarchista tiltakozást, ami felforgatta Hamburg ikonikus belvárosát. Amikor kiderült, hogy Merkel 2018-tól újabb CDU/CSU-SPD nagykoalíció élén folytatja a kormányzást, Scholz lett a pénzügyminiszter.

Az esély

Ezzel alakot öltött az lehetőség, hogy pártja kancellárjelöltjévé váljon, ám úgy tűnt, hogy az SPD elnökségéért vivott csata elvesztésével gyorsan el is vész ez a lehetőség is. A koronavírus-válság azonban új esélyt nyitott előtte. Miután kitört a járvány, 2020 márciusában ő mutatta be a kormány 470 milliárd dollár értékű válságkezelő csomagját. Ez visszahozta a süllyesztőből. Mivel pártja vezetősége továbbra is ellenzéki szerepre készült, nem bánták, hogy 2020 augusztusában őt válasszák az SPD kancellárjelöltjének.

A párt nem sokkal ezelőtt a negyedik helyre esett a német politikai pártok népszerűségi listáján, még a radikális jobboldali AfD is megelőzte egy időre. Úgy tűnt, Scholz a futottak még versenyzők közé kerül a kancellári posztért folytatott meccsen. Volt azonban valami, ami tőle függetlenül a kezére játszott. A CDU nehezen találta meg kancellárjelöltjét, és, mint kiderült Laschet személyében a választási kampányban hibázó politikust választott.

Ezzel kapcsolatos igaz történet, hogy Markus Söder, a CSU elnöke, Bajorország miniszterelnöke, akinek neve felmerült a CDU/CSU lehetséges kancellárjelöltjei között, egy belső vita hevében ledorongolta Scholzot. Azzal revolverezte, hogy hiába kancellárjelölt, az még nem jelenti azt, hogy Németország kancellárja és nem kellene úgy vigyorognia, mint egy hupikék törpikének. Erre azzal válaszolt, hogy nem bántja a hasonlat, mert a hupikék törpikék mindig győznek.

A fordulat

Ennek ellenére az SPD idén májusban a közvélemény-kutatások szerint 10 százalékponttal elmaradva harmadik volt a CDU/CSU és a Zöldek mögött a választási harcban. Schulz önbizalma azonban töretlen maradt. Egy Bloomberg-eseményen arról beszélt, hogy ha az emberek úgy vélik, hogy ő a legjobb kancellárjelölt, akkor nincs más dolguk, mint hogy a szociáldemokrata pártra szavazzanak. Végül látva ellenfelei hibáit és botladozását mintha a szavazók is vették volna a lapot. A felmérések augusztusban egyszer csak azt kezdték mutatni, hogy az SPD a legnépszerűbb párt, s a legfrissebbek szerint már hat százalékpont az előnye a második CDU/CSU párossal szemben, ami a hibahatáron túli különbség.

Egyik trükkje, hogy azt állítja, Merkel sikereres szakpolitikai intézkedései valójában az SPD kezdeményezésére kerültek be az évek során a kormányprogramokba. Ezek közé tartozik az országos minimálbér, vagy az alapnyugdíj bevezetése, illetve a nagy költségvetési költekezés válaszul a koronavírus-járványra. Pártja, amely a pandémia előtt elfordult tőle, a győzelem esélyét látva egyértelműen támogatja. Úgy gondolják, ha nem is akarták az SPD élén látni, biztosan jobb lenne, ha ő lenne a kancellár és a szociáldemokraták a legnagyobb kormánypárt, mint ha a nagy ellenfél, a CDU maradna hatalmon.