A NATO madridi csúcstalálkozóján Ankara és Budapest is azt ígérte, hogy lehetővé teszi a két skandináv ország csatlakozását. "És most éppen ezt kellene tenni" - mondta a német külügyminiszter, miután találkozott Tobias Billströmmel, a svéd diplomácia vezetőjével Berlinben. Az MTI hírét az infostart.hu közölte.

Németország az elsők között ratifikálta a csatlakozási kérelmeket, és másokat is folyamatosan erre buzdít - mondta el Annalena Baerbock német külügyminiszter.

A NATO 30 tagjából 28 már aláírta a szerződéseket. A német külügyminiszter megjegyezte: az egész tömb biztonsága érdekében fontos, hogy a ratifikációra még az év vége előtt sor kerüljön.

A magyar parlament az ellenzék többszöri kezdeményezése ellenére napirendre se vette a svéd és finn NATO-csatlakozásról szóló törvényjavaslatokat, pedig azt a kormány már júliusban beterjesztette. Gulyás Gergely kancelláriaminiszter a szerdai kormányinfón ismét elmondta, hogy még ebben a parlamenti ülésszakban szeretnék ratifikálni a két ország csatlakozását a NATO-hoz.

Recep Tayyip Erdogan török elnök múlt kedden találkozott Ulf Kristersson új svéd kormányfővel Ankarában, de tárgyalásukon nem sikerült áttörést elérni. November végén Stockholmban újra megbeszélést folytat egymással a svéd, a finn és a török fél. Törökország azzal vádolja Helsinkit és Stockholmot, hogy támogatja a Népvédelmi Egységek (YPG) nevű szíriai kurd milíciát. Ankara a betiltott Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) bábjaként és terrorszervezetként tekint az YPG-re. Erdogan egyik követelése, hogy Svédország és Finnország adja ki a területén tartózkodó állítólagos terroristákat.

Svédország "lelkiismeretesen dolgozik azon, hogy gyorsan és zökkenőmentesen csatlakozhasson a NATO-hoz" - mondta el Tobias Billström külügyminiszter. A svéd miniszter szerint Ulf Kristersson ankarai látogatása megmutatta, hogy "még nagyon nagy tere van a párbeszédnek", amelyet a legmagasabb szinten kell folytatni. Hozzátette: a közeljövőben maga is elutazik a török fővárosba - írta az MTI.