Jelentősen romlottak a globális gazdasági kilátások a legutóbbi előrejelzés óta – közli az IMF legújabb világgazdasági kitekintőjében (World Economic Outlook – WEO). Akkor még arra lehetett számítani, hogy az előző, a Covid által okozott válságot épp hátrahagyja a világ, mire elindult a háború Ukrajnában.

A háborús válság úgy terheli a világgazdaságot, hogy a lassú kilábalás ellenére még nem heverte ki teljesen mostanra sem a koronavírus-járvány hagyatékát, a különböző variánsai által fenntartott nyomást. Például Kína szigorú lezárásokat vezetett be, ami visszafogja a termelést, nem tudnak helyrejönni az ellátási láncok, és mindez kiugró, egyre tartósabbnak ígérkező inflációt hoz világszerte.

Kapcsolódó

Szerényebb számok

A közvetlen humanitárius hatásokon túlmenően a háború súlyosan hátráltatja a globális fellendülést, lassítja a növekedést és tovább növeli az inflációt. A mostani IMF jelentés 2022-re és jövőre is 3,6 százalékos globális növekedést prognosztizál, ezek 0,8, illetve 0,2 százalékponttal alacsonyabb növekedési prognózisok, mint amit januárban lehetett remélni.

Az előrejelzések szerint mind Oroszországban, mind Ukrajnában nagymértékű GDP-csökkenés várható 2022-ben, ez alapvetően módosítja a globális várakozásokat. Ukrajnában a rombolás és a vele járó elvándorlás padlózza a gazdaság működését, míg Oroszországban a nemzetközileg büntetésből bevezetett szankciók okoznak erőteljes visszaesést.

Mivel Oroszország az olaj, a földgáz és a fémek egyik fő szállítója, és Ukrajnával együtt a búza és a kukorica piacán sok ország számra az elsődleges ellátópiac, a jelenlegi és várható csökkenése ezeknek az áruknak a kínálatában máris meredeken felhajtotta az árakat.

Magyarország nem marad ki, de nem fog nagyon fájni

Nálunk az IMF jelenleg idén 3,7, jövőre 3,6 százalékos éves növekedést vár a tavalyi 7 százalék feletti járványt követő kilábalási száguldás után. Ez elmarad a kormány 4-5 százalékos prognózisától, amit várhatóan épp az április végén esedékes konvergencia jelentésében fog felülírni a hazai gazdasági kormányzat.

Ez a többi országra bontott IMF prognózist nézve azt is jelenti, hogy idén is jövőre is meghaladja a magyar növekedés az eurozóna 3, illetve 2,2 százalékos átlagos bővülését, viszont a felzárkózáshoz előirányzott 2 százalékos pluszhoz mérten az olló szűkebbre zárul.

A számok szükségszerűen torzak: Európában, ahogy máshol is eltérő ütemben vezették be a járványkorlátozásokat, más ütemben indult a kilábalás, és az ukrán háború hatása is eltérő országonként.

A lakosság számára aggasztó lehet, hogy idén az IMF 10,4 százalékos inflációt vár szemben a Magyar Nemzeti Bank, amúgy szintén két számjegyet közelítő előrejelzési sávjának felső küszöbével. A 2023-ra prognosztizált 6,4 százalékos áremelkedés szerint már akkor is több mint kétszeresén lenne a drágulás a jegybank 3 százalékos céljának.