Az államfő azért döntött az eddigi miniszterelnök személye mellett, mert a legtöbben - ötvenöten - őt ajánlották a szeptember 17-i előrehozott parlamenti voksoláson megválasztott képviselők közül a kormány élére. Netanjahu legfőbb riválisát, Beni Ganzot, a centrista Kék-fehér párt elnökét 54-en javasolták Rivlinnek, miután az arab pártok Közös Listájának 13 képviselője közül hárman inkább úgy döntöttek, hogy senkit sem támogatnak.
Az államfő közölte, senkinek sincs 61 képviselőből álló többsége a 120 fős kneszetben, hogy kormányt tudjon alakítani, de Benjámin Netanjahunak van nagyobb esélye a pártok ajánlásai alapján. Rivlin elmondta, hogy mind a Likud, mind a Kék-fehér párt kötelezte magát, hogy a kormányalakítás esetleges kudarca után visszaadják mandátumukat az államfőnek, hogy mást kérhessen fel, és nem szavaztatnak meg újabb választásokat.
Netanjahu kormányfő-jelölti kinevezésekor a széles egységkormány gyors létrehozását ígérte a nemzeti megbékélés szellemében és az iráni fenyegetés ellenében. Netanjahunak 28 napja lesz a kabinet megalakítására, amit az államfő két héttel meghosszabbíthat. Kudarc esetén az elnök mást kérhet fel, és ha az újabb kísérlet is fiaskóval zárul, új választást írnak ki, hacsak a 120 tagú kneszetből valaki más meg nem szerzi 61 képviselő írásos támogatását.
Reuven Rivlin az utóbbi két napban a választási eredmények ismeretében egységkormányt próbált létrehozni a 33 mandátumot szerző Kék-fehér párt és a 32 parlamenti helyet szerző Likud között, de sikertelenül.
A 13-as kereskedelmi tévécsatornán kedd este a politikai szakértők úgy vélekedtek, hogy mindkét párt azt tartja előnyösebbnek, ha az államfő csak másodikként kéri fel vezetőjüket kormányalakításra, miután az első miniszterelnök-jelölt már kudarcot vallott. A tévé értesülései szerint Netanjahu arra készül, hogy ha úgy látja, reménytelen feladattal szembesült, már néhány nap után visszaadja a lehetőséget Rivlinnek, lerövidítve a sikertelen próbálkozás idejét.
Az áprilisi előrehozott választások után Rivlin Netanjahut kérte fel kormányalakításra, aki kudarca után kezdeményezte a kneszet feloszlatását és újabb választások kiírását szeptemberre.
A múlt heti voksoláson a jobboldali-vallásos tömb parlamenti képviselőinek száma 60-ról 55-re csökkent. A végleges adatok szerint a Kék-fehér párt Likud mögött az arab pártok Közös Listája lett a harmadik legnagyobb erő, 13 képviselőt küldhet a törvényhozásba.
A keleti (szefárd) ultraortodox vallásos Sasz párt kilenc mandátumot szerzett, Avigdor Liberman jobboldali nacionalista tömörülése, az Izrael a Hazánk (Jiszrael Béténu) pedig nyolcat. Az askenázi ultraortodoxok Tóra Zsidósága pártja hét mandátumot kapott, csakúgy, mint a telepeseket támogató jobboldali Jamína (Jobbra) párt. A szociáldemokrata Munkapárt-Híd pártszövetség hat, a baloldali liberális Demokrata Tábor öt parlamenti helyet szerzett.