A görög kormány nagyobbik pártja, a radikális baloldali Sziriza előrehozott választások kiírását kezdeményezheti, ha a Görögországot finanszírozó EU és IMF nem enyhít az országgal szembeni elvárásain. Ezt a szociális ügyekért felelős minisztériumot vezető Dimitrisz Sztratulisz tette világossá péntek reggeli nyilatkozatában.
A tárcavezető a Sziriza keményvonalas szárnyához tartozik, amely nem akar engedni a párt választási ígéreteiből. Ezek lényege, hogy az ország további megszorítások nélkül is megtarthatja az eurót. Sztratulisz azt követően nyilatkozott, hogy kiszivárogtatott hírek szerint az EU és az IMF egyebek mellett a gyógyszerek és az áram áfájának emelését, továbbra a legkisebb nyugdíjak támogatásának eltörlését is szükségesnek látja a költségvetés egyensúlyban tartásához. Ezek az intézkedések elfogadhatatlanok az athéni kormány számára.
Maradni kéne
A hitelezők kemény intézkedéseket várnak. Ha nem lépnek vissza ettől a csomagtól, amellyel zsarolják a kormányt, akkor más megoldások után kell nézni, nevezetesen választásokat kell kiírni - idézte a politikust az athéni ekathimerini.com hírportál. Az nem derült ki, hogy ezt az álláspontot milyen sokan támogatják a pártban. Ugyanakkor világossá tette, milyen dühösen fogadták a hitelezők ajánlatát, illetve, hogy elkezdtek alternatív lehetőségeket keresni azzal szemben, hogy belemenjenek a kemény lépésekbe.
Eközben egy közvélemény-kutatásból kiderült, hogy a görögök továbbra is a hátha mégis úgy lehetne típusú megoldás hívei. Az Alco intézet weboldalán megjelent felmérés szerint 45 százalékuk véli úgy, hogy a kormánynak akkor is bele kellene mennie a megállapodásba a donorokkal, ha ehhez kompromisszumokat kell kötnie. Ugyanakkor a vizsgálat válaszadóinak 75 százaléka akarja, hogy Görögország az eurózóna tagja maradjon. A patthelyzet feloldását szolgáló előrehozott választásokat a megkérdezettek 37 százaléka támogatja.
Így sincs elég pénz
A kaotikus helyzetet fokozhatja, hogy a hírportál az ügyhöz közel álló forrásokból úgy tudja: nincs elég pénze a kormánynak a júniusi közalkalmazotti bérekre és nyugdíjakra. Ezen az sem változtat, hogy az IMF-nek járó 1,6 milliárd euró törlesztését - kihasználva a Valutaalap egyik hetvenes években hozott szabályát - a hónap végére halasztották.
A törlesztés eltolása a várakozásoknak megfelelően megmozgatta a piacokat annak ellenére, hogy az IMF-nek nincs kifogása ellene. A görög tőzsde három, a bankok öt százalék körüli mínusszal kezdték a hét utolsó munkanapját. Az államkötvények hozama a gyenge kereslet miatt emelkedett.