A statisztikai hivatal kedden közzétett jelentése szerint Kína bruttó hazai terméke (GDP) éves összevetésben 6,8 százalékkal bővült január-márciusban, csakúgy mint a tavalyi utolsó negyedévben. Elemzők valamivel gyengébb ütemet, 6,7 százalékot vártak.
Negyedéves összevetésben 1,4 százalékkal bővült a kínai gazdaság az első negyedévben, lassult a tavalyi utolsó negyedévben mért 1,6 százalékhoz képest. Elemzők erősebb növekedésre, 1,5 százalékra számítottak.
Az első negyedévben a gazdasági növekedés majdnem 80 százalékát a belső fogyasztás biztosította.
Az utóbbi 11 negyedévben rendre 6,7 és 6,9 százalék között mozgott a GDP-növekedés üteme, miközben a munkanélküliségi ráta és az infláció stabil maradt. Kína gazdasága tavaly 6,9 százalékkal nőtt, hét éve óta először gyorsult a növekedés.
Az első negyedévben mért 6,8 százalékos ütem kényelmesen fölötte áll a kínai kormány által az idei évre kitűzött 6,5 százalékos célnak, így bőven maradt mozgástere a döntéshozóknak a pénzügyi rendszert fenyegető kockázatok további csökkentésére és a légszennyezettség elleni küzdelemre. Bár a hatóságok többször megígérték a vállatok adósságállományának csökkentését, a gyakorlatban csak óvatos lépéseket tettek, hogy elkerüljék a termelés növekedésének leállását.
A világ második legnagyobb gazdaságának lendülete minden bizonnyal elősegíti a szinkronizált globális növekedési folyamat fenntartását továbbra is, noha az Egyesült Államok és a Kína közötti kereskedelmi feszültségek fokozódása dollármilliárdokban mérhető hatást fog gyakorolni az üzletmenetre.
Közgazdászok arra számítanak, hogy a következő negyedévekben kissé lassul a kínai gazdaság növekedése, párhuzamosan azzal, ahogy a pekingi kormány az infrastrukturális projektek visszafogására kényszeríti a helyi kormányzatokat az eladósodottság elleni küzdelem jegyében. Emellett várhatóan tovább hűl az ingatlanpiac a spekuláció visszaszorítását célzó szigorú kormányzati intézkedések következtében.
A kép forrása: Pixabay.