Az eurótagállamok pénzügyminiszterei (eurócsoport) nem tudtak megállapodni az IMF-fel a görög államadósság csökkentéséről, ezért nem döntöttek a folyamatban lévő 86 milliárd eurós harmadik hitelcsomag esedékes részletének átutalásáról - írta a Reuters. A nyolcórás, éjszakába nyúló tanácskozáson állítólag közeledtek egymáshoz a felek álláspontjai.

Az athéni kormánynak kezd sürgős lenni a dolog, mert júliusban 7,3 milliárd eurót kell törlesztenie, amire a dolgok jelenlegi állása szerint nincs pénze. Az országot vezető radikális baloldali és jobboldali pártokból álló koalíció megtette a magáét: a parlament a múlt héten elfogadta az újabb nyugdíjcsökkentést és adóemeléseket.

Kapcsolódó

Mennyire feszüljenek meg?

A döntés az eurócsoport június 15-ei ülésére maradt. A fő nézeteltérés, amelyet át kellene hidalni a hitelezők és az IMF között feszül. Számos eurótagállam, elsősorban Németország nem akar újabb pénzeket utalni Athénba addig, amíg a Valutaalap nem csatlakozik a hitelezők csoportjához.

Úgy vélik, hogy az európai szervezetek túl megengedőek lennének a görögökkel szemben a hitelért vállalt kötelezettségek számonkérésében. A Valutaalap azonban évekkel ezelőtt ahhoz kötötte részvételét, hogy a hitelezők engedjék el a visszafizetetlen (nagyjából 350 milliárd euróra hízott, a GDP kétszereséhez közelítő)) görög adósság egy részét.

3,5 százalék

A felek közti vita középpontjában az van, hogy mekkora elsődleges - adósságtörlesztés nélküli - költségvetési többletet kellene produkálniuk a görögöknek ahhoz, hogy cserébe a könnyítésért hiteleik jelentős részét vissza tudják fizetni.

Ezzel kapcsolatban az a kompromisszum látszik kialakulni, hogy a 2015 nyarán indult segélyprogram 2018-as lezárása után öt éven át évi 3,5 százalékos elsődleges többletet kellene hozniuk, majd ezt követően csökkenhetne ez az arány. Az IMF szakértői úgy vélik, hogy nem lehet nagy költségvetési többletet elvárni egy olyan országtól, ahol 23 százalék a munkanélküliségi ráta.

Kicsi lépésecskék

Az eurótagállamok kormányai nem akarják magukat elkötelezni az adósságcsökkentés meghatározott összege mellett, ám pénzügyminisztereik ennek ellenére tárgyaltak az ezzel kapcsolatos lehetséges forgatókönyvekről. Tavaly májusban döntöttek az elvi lehetőségről, de hogy mennyit hajlandóak engedni, arról csak a program végén határoznak.

Felmerült az a lehetőség, hogy a görög adósság viszonylag drága IMF-hiteleit olcsóbb eurózónás kölcsönökkel váltsák ki, továbbá hogy az eurótagállamok a görögöknél hagyják a hiteleik után fizetendő kamatot. Mindehhez Athénnak nem szabad felpuhítani az eddigi megszorító intézkedéseket, amely a költségvetés egyensúlyát hivatottak biztosítani.