A visegrádi csoport (V4) az Egyesült Királysággal a Brexit következményeiről fog tárgyalni - jelentette be szombaton Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter, miután a varsói NATO-csúcstalálkozó keretében részt vett a V4 külügyminisztereinek tanácskozásán.  A Londonnal a "közeli jövőben valószínűleg folytatandó" V4-es egyeztetés során "civilizált módon értekeznének" az Egyesült Királyság távozásáról, valamint Európán belüli jövőbeli státusáról.

Szijjártó tárgyalt brit kollégájával

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagállamok varsói csúcstalálkozója alkalmával négyszemközti találkozón tekintette át Philip Hammond brit külügyminiszterrel a brit népszavazás nyomán előállt helyzetet.

A magyar kormány tiszteletben tartja a brit polgárok döntését, és teljes mértékben ellenzi az uniós intézmények Nagy-Britanniára irányuló nyomásgyakorlását a kilépési szándék mielőbbi bejelentésére vonatkozóan. A külügyminiszter a találkozón elmondta, hogy Magyarország két nagyon fontos érdeket fog képviselni a kilépésről szóló tárgyalásokon: egyrészt azt, hogy a lehető legszorosabb gazdasági együttműködés maradjon fenn Nagy-Britannia és az Európai Unió között, hiszen a brit vállalatok komoly szerepet töltenek be a magyar gazdaságban, a magyar-brit kereskedelmi forgalom pedig dinamikusan bővül. Másrészt fontos érdekünk, hogy megvédjük a Nagy-Britanniában dolgozó magyar emberek munkavállaláshoz fűződő jogait és érdekeit.

A magyar kormány álláspontja szerint a brit népszavazás tanulsága egyértelmű: az Európai Uniónak alapvető és mély változásokra van szüksége, és világossá vált, hogy európai politikát nem lehet az európai emberek akaratával szemben folytatni.

A V4 lehetséges bővítésére vonatkozó kérdésre válaszolva - amely például a katonai együttműködés keretében Romániára vonatkozna - Waszczykowski úgy reagált: a visegrádi csoporton belül ma "nincs olyan légkör, amely intézményes bővítést tenne lehetővé", ugyanakkor továbbá is lehetséges az úgynevezett V4 plusz formátum alkalmazása. Ilyen módon a tagországok többek között a Benelux-államokkal és a közép-ázsiai országokkal tárgyaltak már.

A lengyel külügyminiszter nem zárta ki "új formátumok" létesítését; az inkább biztonságpolitikai jellegű koalíció szerinte a NATO keleti szárnyán fekvő országokat ölelné át.

A visegrádiak külügyminiszteri tanácskozását a varsói NATO-csúcs második napja elején tartották meg. A csúcstalálkozót 28 tagország állam-, illetve kormányfőinek részvételével, Jens Stoltenberg elnökletével rendezik. A magyar delegációt Orbán Viktor miniszterelnök vezeti.

A varsói csúcson pénteken bejelentett döntést - amely szerint Lengyelországban és a balti államokban a NATO négy, összességében mintegy négyezer katonából álló zászlóaljat állomásoztat rotációs rendszerben - Waszczykowski úgy értékelte: nyilvánvalóan nem olyan erőről van szó, amely "képes lenne más állam egész hadseregét feltartóztatni".

Mindazonáltal a lengyelországi zászlóalj más NATO-egységekkel - többek között a 2014-es newporti csúcstalálkozó értelmében lengyelországi parancsnokságokkal is működő gyorsreagálású erőkkel, a 2017 folyamán a kelet-közép-európai országokban telepítendő mintegy 4200 tagú amerikai páncélos dandárral, valamint a rakétapajzs 2018-ban létesítendő lengyelországi elemét védő amerikai katonákkal - együttvéve "komoly erővé" válhat - vélte a lengyel külügyminiszter.

Waszczykowskit megkérdezték, hogy a V4 egységes-e, miután Magyarország és Csehország nem támogatta NATO-egységek kelet-közép-európai állomásoztatását. Ezek az országok "nem folyamodtak a katonai erők állomásoztatásáért, de nem is akadályoztak meg másokat az erre irányuló törekvésekben" - válaszolt, hozzátéve, hogy "ezen a téren nagyon jól áll az egység".

A fenti KKM!MTI-fotón a visegrádi országok külügyminiszterei láthatók: Lubomír Zaoralek cseh, Miroslav Lajcák szlovák, Szijjártó Péter magyar és Witold Waszczykowski lengyel külügyminiszter.