A piacok az elmúlt években derűlátón álltak hozzá a geopolitikai kockázatokhoz, mi sem illusztrálja ezt jobban, mint az Ukrán válság viszonylag nyugodt fogadtatása. Ennek érthető okai vannak, azonban szemben a népszerű mondással, a trend ezúttal nem biztos, hogy a piac barátja - írta az ukrajnai helyzettel kapcsolatban Mohamed El Erian, a világ legnagyobb kötvénybefektetőjeként ismert Pimco korábbi vezérigazgatója, az Allianz vezető tanácsadója a Financial Times hasábjain.

A szakértő kiemeli, hogy a hatalmas változás Kelet-Európa térképén mindössze néhány napra tudta megrázni a pénzügyi piacokat. Történt mindez annak ellenére, hogy a konfliktus sok elemében jóval inkább emlékeztet a hidegháborús időszakra, semmint az utóbbi idők diplomáciai csörtéire. A kockázatos eszközök árfolyama annak ellenére nem omlott össze, hogy a konfliktus középpontjában egy olyan ország áll, amely döntő fontosságú a kelet-nyugati energetikai kapcsolatokban, amelynek társadalmi és politikai helyzete távol sem stabil, és sokan úgy gondolják, Vlagyimir Putyin ambíciói Ukrajna más részire is kiterjednek.

A piac azonban félresöpörte a válság miatti aggodalmait, akárcsak tette azt korábban Irak, Irán, Észak-Korea vagy Szíria esetében. Hasonlóan nyugodt maradt a török kormány lépéseit követően, a venezuelai helyzettel kapcsolatban, s nem érdeklik a thaiföldi belpolitikai feszültségek sem. Persze a piac nyugalmának számos oka van.

Mire fel a nagy nyugalom?

Az első legfontosabb oka a piacok nyugalmának az említett országok mérete, ha a hagyományos mérőszámokat tekintjük. A globális gazdaság fertőzés veszélye nem magas ezen országok esetében, ha figyelembe vesszük gazdaságuk relatív nagyságát, külkereskedelmi kapcsolataikat, a globális tőkepiacra gyakorolt hatásukat - írja El-Erian.

Másodszor, egyikük esetében sem érzi úgy a piac, hogy gazdasági és politikai erejük olyan nagy lenne, hogy akaratukat más országokra is rákényszerítsék, s így az említett országok problémái határaikon belülre korlátozódnak, s nem fenyegetnek további geopolitikai kockázatokkal.

Harmadszor, a pénzügyi válságot követő világgazdasági lassulást követően Észak-Amerika és Európa nyugati fele ( a világ két legnagyobb és épp ezért rendszerszinten legfontosabb gazdasága) lassan növekszik, s Japán teljesítménye is javul.

Negyedszer, a piacok változatlanul fenntartások nélkül hisznek abban, hogy a vezető jegybankok meg tudják védeni őket a kedvezőtlen hatásoktól, legyenek azok a gyengébb fundamentumok, pénzügyi zavarok vagy politikai problémák.

Végül és nem utolsósorban a piaci várakozások és a piacok viselkedése keményen megerősítik egymást. A befektetők szeretik a következetes trendeket, s az eddigi tapasztalatok azt mutatják, hogy a geopolitikai problémák okozta megingások utáni talpra állásban hinni eddig kifizetődő volt. S ismerjük el, kevés indoka lehetett eddig a szereplőknek ebben kételkedni ha a felsorolt válságok eddigi lefolyását tekintjük.

Sok kicsi sokra mehet

Ugyanakkor aggasztó lehet, hogy míg magukban az egyes válságok kicsik ahhoz, hogy igazi sokkot okozzanak a világgazdaság egészének, összességükben már komoly szeletét érintik a globális gazdaságnak - figyelmeztet a szakértő. Ráadásul olyan válságokkal állunk szemben, amelyek közül szinte egyik sem könnyen megoldható.

El-Erian szerint eközben a hasonló válságok kezelésére létrehozott nemzetközi intézmények az utóbbi időben nem tudnak lépést tartani a nemzetközi kapcsolatok egyre komplexebbé váló világával. Mindezt úgy, hogy a vezető hatalmak politikusain egyre nagyobb a hazai nyomás a hatékonyabb fellépésé irányában.

A nemzetközi intézmények gyengesége a következő hetekben látványosan megmutatkozhat Ukrajnában. Oroszország további területi igényeit csak átfogó nemzetközi szankciókkal lehetne kordában tartani, a komoly szankciókat azonban várhatóan senki sem meri megkockáztatni. Ennek oka, hogy Oroszország Európa energiaellátásában betöltött komoly szerepe miatt képes lehet arra, hogy komoly zavarokat okozzon az európai energiaellátásában, s recesszióba lökje az európai és a globális gazdaságot is, ami a pénzügyi rendszer válságának kiújulását eredményezné - mutat rá El-Erian.

Tovább halmozódik, majd robban a feszültség

Így a legvalószínűbb forgatókönyv a következő időszakban az, hogy a helyzet egy új geopolitikai egyensúly mentén stabilizálódik, bármilyen törékeny is legyen az. Ebben a helyzetben a nyugat elfogadja a Krím bekebelezését, s azt, hogy a terület Oroszország legitim érdekszférájába tartozik.

Oroszország ebben a helyzetben szóban kiáll Ukrajna maradék terültei integritása mellett. A nyugat pénzügyi segítséget nyújtana Ukrajnának. Ha így történne, akkor a piac nyugodt hozzáállása a helyzethez igazolást nyerhetne, a továbbra is folytatódna a geopolitikai kockázatok alul árazása. S ez folytatódhatna mindaddig, amíg elérkezik az a fordulópont, ahol kiderülne, a szereplők mégiscsak érdemtelenül negligálták ezeket a kockázatokat.