A világon vissza fog fordulni az autoritárius vagy nacionalista kormányok szaporodásának trendje, jelentős előrelépés várható a klímaváltozás megfékezésében, Vlagyimir Putyin orosz államfő és Kim Dzsognun, Észak-Korea diktátora még hatalmon lesz. Egyebek mellett ezek voltak olyan kérdések, amelyek megítélésében egyetértenek a brit Financial Times, illetve a japán Nikkei, és az utóbbi angol nyelvű változata, a Nikkei Asia gazdasági lapok olvasói. Egy friss felmérésben ötezret választottak ki közülük arról érdeklődve, hol fog tartani szerintük a világ 2025-ben.

A válaszadóknak 15 kérdésről kellett véleményt nyilvánítaniuk, egyetértenek-e vele, vagy sem. A témák a makrogazdaságtól a közéleten át a technológiáig terjedtek. A három olvasókör a kérdések harmadában adott egymástól eltérő választ. Ezek egyike az volt, hogy öt évvel a koronavírus-járvány után helyreáll-e a légi közlekedés a világon. Az FT olvasóinak többsége kétli ezt, míg az ázsiaiak arra számítanak, hogy minden a régi lesz. Ez arra utal, hogy a nyugati világban az üzleti utazások hosszabb távú elmaradására, a videokonferenciák továbbélésére számítanak.

Kapcsolódó

Negatív kamatok

A másik terület, amelyen nem értenek egyet az európai és az ázsiai olvasók a negatív kamatok fennmaradása. Az előbbiek szerint ezen a téren változás lesz, míg az utóbbiak szerint nem. A japánokat nyilván befolyásolja az a tapasztalat, hogy országuk gazdasága évtizedek óta stagnál, ami okot ad a negatív kamatok fenntartására. Bár az alacsony kamatok segíthetnek a zöldberuházások felpörgetésében, a megkérdezettek többsége nem számít arra, hogy 2025-ben már csökkenni fog az üvegház hatású gázok kibocsátása a világon. Ebben nincs különbség az ázsiai és európai olvasók között.

Megosztottak a várakozások azzal kapcsolatban, hogy a Google-t szétdarabolják-e egy versenyhatósági döntés nyomán, amely mérsékelni akarja a mamut cégek túlsúlyát a technológiai ágazatban. A Nikkei japán olvasói szerint ez megtörténik, míg az FT és a Nikkei Asia olvasói szerint nem.

Eltűnik a készpénz

A gazdasági sajtó olvasói láthatóan úgy vélik, hogy tovább folytatódik a mindennapi élet digitális átalakulása is. Ennek szellemében arra számítanak, hogy több olyan ország is lesz, amelyben 2025-re teljesen megszűnik a hagyományos készpénz használata. Kevésbé optimisták az űrkutatással kapcsolatban, egyetértenek abban, hogy az emberiség nem fogja elküldeni képviselőjét a Mars bolygóra, így ez megmarad a sci-fi írók privilégiumának.

Az európai és ázsiai megkérdezettek egyetértenek abban, hogy 2025-re Kína lesz a világ legnagyobb gazdasága, átvéve ezt a pozíciót az Egyesült Államoktól, és Indiában fognak a legtöbben élni a világ országainak összehasonlításában. A szíriai polgárháború szerintük nem ér véget öt éven belül és az Egyesült Királyság nem csatlakozik újra az Európai Unióhoz. Csak a Nikkei Asia olvasóinak többsége gondolja azt, hogy a világon eladott új autók több mint fele elektromos meghajtású lesz 2025-ben.

Meglepően nagy egyetértés mutatkozott abban, hogy az Egyesült Államok elnöke öt év múlva, azaz a 2024-es elnökválasztás után nő lesz. Az érdekesség az, hogy a gazdasági sajtóorgánumok olvasói szerint ez nem függ attól, melyik párt adja majd az USA öt év múlva hivatalba lépő államfőjét. Egyik jelöltjük, Kamala Harris, a megválasztott demokrata alelnök, a másik az USA korábbi republikánus ENSZ-képviselője, Nikki Haley.