A norvég statisztikai hivatal (SSB) pénteken közölte, hogy a kontinentális gazdaság 2,5 százalékkal zsugorodott, míg a gyakran változékony északi-tengeri olaj- és gázkitermelést is beszámítva 0,8 százalékkal csökkent a bruttó hazai termék (GDP) az előző évhez képest - írja az MTI.
A modern statisztikai adatok gyűjtésének kezdete, 1970 óta soha nem csökkent ilyen mértékben a skandináv ország GDP-je, de valószínűleg a II. világháború vége óta a tavalyi volt a norvég gazdaság leggyengébb éve - közölte Paal Sletten, az SSB közgazdásza.
Norvégia nem tagja az Európai Uniónak. Éves gazdasági teljesítménye más hasonló fejlettségű országokhoz képest sokkal jobb volt, hiszen az euróövezetben 6,8 százalékkal, az Egyesült Államokban pedig 3,5 százalékkal csökkent a hazai össztermék tavaly.
A negyedik negyedévben a kontinentális gazdaság 1,9 százalékkal nőtt az előző negyedévhez képest, jelentősen lassult az ütem a harmadik negyedévben mért 5 százalékhoz képest. A teljes gazdaság teljesítménye 0,6 százalékkal bővült a július-szeptemberben mért 4,5 százalék után.
Elemzők általában a kontinentális gazdaság adatait használják, mert az a változékony olajipari szektor adatainak kiszűrésével pontosabb képet ad a gazdaság helyzetéről. Az olaj- és gázipar állítja elő a norvég GDP ötödét.
Tavaly a járvány ellenére erőteljes, közel 9 százalékos növekedést ért el az olaj- és gázkitermelési iparág, ami jórészt annak tudható be, hogy 2019 őszén kezdtek el dolgozni az új, nagy kiterjedésű Sverdrup olajmezőn.
A közel öt és fél milliós lélekszámú Norvégiában több mint 66 ezren fertőződtek meg az új koronavírussal, közülük eddig 57 ezren gyógyultak fel, közel hatszázan viszont belehaltak a szövődményekbe. A járvány második, ősszel elindult második hullámának hatására a norvég kormány is szigorította a fertőzés terjedését akadályozó intézkedéseket.