Körülbelül százan lehetnek a török fővárosban. Menczer Tamás, a KKM szóvivője az M1-nek azt mondta: nem tudnak magyar áldozatról, vagy sérültről. Mindenkit arra kérnek, hogy minél hamarabb regisztrálja magát a konzuli szolgálatnál, a www.konzuliszolgalat.kormany.hu oldalon, illetve a 00-90-533-699-3694-es ügyeleti számon.

Folyamatosan elemzik az információkat, de egyelőre nincs olyan döntés, hogy a 2-es kategóriába, vagyis a fokozott biztonsági kockázattal járó országok közé tartozó Törökország besorolásán változtatnának.

Tavaly október óta ez már a harmadik merénylet, amely a török fővárosban történt. A kormányzó tájékoztatása szerint a robbanószerrel megrakott gépkocsit a város központjában lévő Kizilay tér mellett repítette levegőbe egy öngyilkos merénylő.

A Dogan török hírügynökség jelentése szerint a robbanószerrel megtömött autó akkor robbant fel, amikor a tér egyik buszmegállójában hátulról belerohant az egyik buszba. A detonáció olyan hatalmas erejű volt, hogy két és fél kilométerre is hallották és látták a helyszín felett gomolygó füstöt. A helyszínre sok tűzoltót és mentőt vezényeltek. A teret a hatóság lezárta attól tartva, hogy második robbanás követheti az elsőt.

Erdogan: a támadások erősítik Törökország elszántságát

A vasárnapi ankarai öngyilkos merénylethez hasonló támadások nem gyengítik, hanem erősítik Törökország elszántságát a terrorizmus elleni harcban - jelentette ki Recep Tayyip Erdogan török elnök. A terrorszervezetek ártatlan civileket vettek célba, mivel a török biztonsági erőkhöz képest az utóbbi időben erőhátrányba kerültek. Törökország nem mond le arról a jogáról, hogy megvédje magát, "térdre kényszeríti a terrorizmust" - fogalmazott Erdogan. Törökország azért vált a terrortámadások célpontjává, mert az elmúlt években bizonytalanság volt tapasztalható a térségben.

Harminchétre nőtt az Ankara belvárosában vasárnap végrehajtott robbantásos merénylet halálos áldozatainak száma - közölte Mehmet Müezzinoglu török egészségügyi miniszter hétfőn. Eközben a hadsereg légicsapásokat hajtott végre a Kurdisztáni Munkáspárt (PKK) kurd szakadár szervezet észak-iraki állásai ellen.

Az egészségügyi miniszter elmondta, a merénylet 125 sebesültjéből még 71 embert ápolnak kórházban, közülük 15-nek súlyos az állapota.

Vasárnap a kora esti órákban egy robbanószerrel megrakott gépkocsi robbant fel az Ankara központjában lévő Kizilay tér mellett, az egyik legforgalmasabb ankarai bevásárlóközpont közvetlen közelében. Egy biztonsági tiszt korábban közölte, az első nyomok azt sugallják, hogy a Kurdisztáni Munkáspárt vagy egy hozzá kapcsolódó csoport követte el a terrortámadást. Értesülések szerint két merénylő volt: egy férfi és egy nő. A legfrissebb beszámolók szerint a nő a PKK tagja volt.

Még nincs egy hónapja, hogy 29-an meghaltak, 81-en pedig megsebesültek Ankarában egy robbantásos merényletben, amelynek elkövetését a PKK-hoz köthető Kurdisztáni Szabadság Sólymai (TAK) nevű csoport vállalta magára.

A török hadsereg eközben közölte, hogy a légierő a PKK észak-iraki Kandil-hegységben lévő állásait bombázta. A közlemény szerint 18 célpontra mértek megsemmisítő csapásokat. A délkelet-törökországi Sirnak tartomány kormányzósága bejelentette, hogy kijárási tilalmat rendeltek el a főként kurdok lakta Sirnak városban.

Az ankarai merénylet napján újabb városokban rendeltek el kijárási tilalmat a térségben. A tartományi kormányzók nyilatkozatai szerint azért korlátozzák a mozgásszabadságot a Hakkari tartományban fekvő Yüksekova, valamint a Mardin tartományban lévő Nusaybin városában, mert a török biztonsági erők az állampolgárok védelme és a közrend helyreállítása érdekében felszámolják a szakadár Kurdisztáni Munkáspárt barikádjait és lövészárkait.

A térségben jelenleg Cizre, Idil és Silopi településeken, valamint Diyarbakir egyes részein van érvényben kijárási tilalom.

A török biztonsági erők az utóbbi hónapokban műveletek sokaságát hajtották végre a kurd kisebbség lakta délkeleti területeken, a helyi fegyveres csoportokkal történő összecsapásokban százak haltak meg. A harcok és a mindennapi életet jelentősen korlátozó kijárási tilalom elől több ezren menekültek el.

Egy ankarai bíróság megtiltotta a hozzáférést a Facebook és a Twitter közösségi oldalakhoz, miután a felhasználók a fővárosi robbantást ábrázoló képeket osztottak meg fiókjaikon.

A nemzetközi közösség vezetői elítélték a merényletet

Francois Hollande francia elnök kifejezte mély együttérzését a török néppel. "Franciaország Törökország mellett áll a terrorizmus elleni harc folytatásában" - olvasható Hollande üzenetében. A francia államfő nem sokkal korábban az Elefántcsontparton elkövetett merénylet miatt is adott ki közleményt. A Grand-Bassam üdülővárosban történt támadásban egy francia állampolgár is meghalt.

Matteo Renzi olasz miniszterelnök azt írta a török elnöknek és a kormányfőnek küldött üzenetében, hogy mély szomorúsággal tölti el a szörnyű tett. "A terroristáknak fel kell fogniuk: bármennyire gyilkos is gyűlöletük, nem tudnak sem megtörni, sem megingatni bennünket. A nemzetközi közösség szigorúan, egységesen és határozottan meg fogja torolni tetteiket" - szögezte le.

David Cameron brit kormányfő megdöbbentőnek, Vlagyimir Putyin orosz elnök embertelennek nevezte a merényletet.

Jens Stoltenberg, a NATO főtitkára azt írta közleményében: "Semmi nem indokolhatja az ilyen kegyetlen erőszakot. A NATO-erők együttérzők Törökországgal, és mellette állnak, eltökéltek abban, hogy felveszik a harcot a terrorizmus minden formájával szemben."

John Kirby, az amerikai külügyminisztérium szóvivője pedig azt közölte: "Megerősítjük, hogy szilárd szövetségese vagyunk a NATO-tag Törökországnak a mindannyiunkat fenyegető terrorizmus elleni harcban."

Elítélte a merényletet Ban Ki Mun ENSZ-főtitkár is.