Nouriel Roubini amerikai közgazász professzor, aki megjósolta a 2008-as pénzügyi összeomlást, s ezért ráaggatták a dr. Végzet gúnynevet, sorra vette, hogyan alakultak idén februárban megfogalmazott előrejelzései - derült ki a Guardianon megjelent cikkéből, amit Project Syndicate-tól vettek át. Az eredmény rettenetes: a helyzet vagy ugyanolyan sötétnek vagy még borzalmasabbnak látszik, mint akkor. A szörnyűségek sorolása azzal kezdődik, hogy Roubini az év elején még feltételes módban beszélt arról, hogyan vághatja taccsra a világgazdaságot egy esetleges nagy válság.

Ez a csapás a koronavírus-válsággal bekövetkezett. A jegybankok és a kormányok masszív gazdasági válságkezelő programjainak köszönhetően a 2020-as nagy recesszió nem vált nagy depresszióvá, ám világgazdaság folyamatai törékenyek. A professzor szerint ha "V" alakú lenne a fellendülés a válság mélypontja után, akkor az csak egy-két negyedéven át tartana, ám a háztatások és a vállalatok óvatossága miatt sanszosabb az "U" alakú kilábalás a válságból, és ha jön a járvány második hulláma, miközben nem jön a vírus elleni oltás, akkor "W" alakú dupla recesszió rázhatja meg a kicsin Föld bolygót.

Néhány háború

Roubini attól tart, hogy az USA konfliktusai Kínával, Oroszországgal, Iránnal és Észak-Koreával arra ösztönzik ezt a négy államot, hogy internetes manipulációkkal befolyásolják a novemberi elnökválasztás eredményét. Ennek az lehet a vége, hogy mindkét fél - főként persze Donald Trump elnök, aki talán még sosem ismerte el, hogy bármiben veszített volna -, választási csalást kiállt, ami a megosztott amerikai társadalomban a belpolitikai viszonyok elmérgesedéséhez vezethet, lehetetlenné téve a normális kormányzást.

Roubini szerint a koronavírus-járvány, amiért a garabonciás amerikai elnök hajlamos Kínát okolni, tovább rontotta az amúgy is pocsék kínai-amerikai kapcsolatokat. Szerinte emiatt megvan az esélye annak, hogy a felek véletlenül elveszítik a kontrollt, és belesodródjanak egy háborúba a Dél-kínai-tengeren, ahol a kínaiak mesterséges szigeteket építenek katonai célokkal.

Hasonló a helyzet a Közel-Kelettel, ahol Irán és Izrael keveredhet háborúba egymással októberben, ha az izraeliek úgy látják, hogy Trump elveszíti az elnökválasztást. Ahogy egy másik tanulmányból kiderül ezt feltételezve úgy dönthetnek, hogy a tettek mezejére lépnek az iráni atomlétesítmények lerombolásában, mert addig kell cselekedniük, amíg még egy olyan vezetés van hatalmon Washingtonban, amelynek támogatására biztosan számíthatnak.

Végül az amerikai kormány konfliktusa Kínával és Oroszországgal arra ösztönözheti a világ országait, hogy a dollárnál biztonságosabb befektetést keressenek, mondjuk az aranyat, amely idén majdnem negyedével drágult, 2018 óta pedig másfélszeresére ment fel az ára. Az amerikai fizetőeszköz gyengítése fegyver a washingtoni vezetés kezében, amellyel elinflálhatja az ország adósságait.

Néhány katasztrófa

Roubini azt is jósolta fél éve, hogy a Föld bolygó környezeti állapota jó eséllyel romlani fog. És lám: romlott. Afrika keleti részén sáskajárás pusztít, továbbra is erős a migrációs nyomás globális felmelegedés miatt kiszáradó régiókból a Föld enyhébb éghajlatú országai felé és a tudósok arra figyelmeztetnek, hogy elértük azt a pontot, amely után a gyors jégolvadás miatt felgyorsulhat a világóceánok szintjének emelkedése.

A februárban felvázolt és részben teljesült sötét jövő ellenére a koronaválság kirobbanásakor megroggyant pénzpiacok nagyrészt ledolgozták veszteségeiket. Roubini azonban úgy látja, hogy akkor megfogalmazott véleménye, miszerint bármilyen kedvezőtlen gazdasági-politikai-környezeti fejlemény gyorsan véget vethet a fellendülésnek, most is igaz. És ahogy márciusban lecsapott a koronavírus, úgy még az év vége előtt élessé válhat az említett lappangó válságok valamelyike.