A külgazdasági és külügyminiszter a NATO-tagországok külügyminisztereinek kétnapos ülését követően tartott sajtótájékoztatóján kijelentette, Magyarország készen áll arra, hogy további szerepet vállaljon Koszovó stabilitásának javításában. Jelenleg 398 magyar katona szolgál a balkáni országban, Magyarország a jövő nyárig legalább 60 fővel kívánja növelni az ott állomásozó katonái számát.

Szijjártó Péter kiemelte, a jelenlegi olasz parancsnokság mandátumának jövő év közepén esedékes lejártát követően Magyarország pályázni fog a NATO vezetésével működő koszovói nemzetközi békefenntartó haderő (KFOR) parancsnoki pozíciójára.

A miniszter elmondta, a NATO úgy döntött, hogy Bosznia-Hercegovina beadhatja első éves nemzeti programját a tagsági akcióterv keretében. Magyarország számára egyebek mellett a földrajzi közelség miatt fontos, hogy az országban stabilitás legyen. Ezért támogatta, hogy az ország beadhassa a csatlakozás első lépését jelentő nemzeti programját - közölte.

Macedóniával kapcsolatban kijelentette, az országnak már rég a NATO tagjának kellene lennie, eddigi teljesítménye ugyanis feljogosítja erre. Tájékoztatása szerint a jövő év első, vagy második hónapjában, a Görögországgal fennálló névvita megoldását követően sor kerülhet a macedónok tényleges csatlakozására. Elmondta azt is, hogy kétoldalú megbeszélés keretében arról biztosította a macedón külügyminisztert, hogy Magyarország, ahogy korábban, továbbra is "szívén fogja viselni" az ország euroatlanti integrációs folyamatát.

"A történelem arra tanított meg bennünket, ha megoldatlan kérdések vannak a Nyugat-Balkánon, akkor abból általában nagy baj szokott lenni. Ezt jobb volna elkerülni" - fogalmazott.

Ehhez a legkézenfekvőbb megoldás az európai és az euroatlanti közeledés, az integrációs folyamatok felgyorsítása jelentheti - húzta alá.

Az afganisztáni helyezettel kapcsolatban elmondta, a NATO napirendjén a terrorellenes küzdelemnek az első helyen kell szerepelnie. Magyarország különösen fontosnak tartja a közös terrorellenes fellépést a közép-ázsiai országokkal, ugyanis ezek az államok számos szélsőséges mozgalmat és terrorszervezetet tartanak féken. Ha ezt nem tennék, emberek százezrei, vagy milliói indulnának el Európa felé.

Magyarország szerint fontos az afganisztáni helyzet stabilizálása, ezért a jelenlegi 106 fős jelenlétét további 40-nel egészíti ki. Emellett fenntartja az éves szinten 500 ezer dolláros (mintegy 141,5 millió forint) pénzügyi hozzájárulását az afgán védelmi erők támogatásához, és ezt az elköteleződését Magyarország 2024-ig meghosszabbította - emelte ki a külügyminiszter. A térségben összeolvadhat az Iszlám Állam és al-Kaida, ami megváltozott biztonságpolitikai helyzetet eredményezhet.

A külgazdasági és külügyminiszter a közepes és rövid hatótávolságú, szárazföldi indítású nukleáris eszközökről szóló megállapodás (INF) sorsára irányuló újságírói kérdésre válaszolva elmondta, a külügyminiszterek köszönetet mondtak az Egyesült Államoknak, hogy nem lépett ki a megállapodásból, hanem 60 napos ultimátumot adott Moszkvának a szerződés betartására. A NATO továbbra is azt várja Moszkvától, hogy olyan lépéseket tesz, amelyek megmentik az egyezmény további érvényességét - szögezte le.

"Magyarország úgy gondolja, minél jobb a Kelet és a Nyugat közötti együttműködés, annál nagyobb biztonságban vagyunk. Minél több felhő van a kelet-nyugati együttműködés egén, annál nagyobb biztonsági kockázatokkal kell szembenéznünk. Az az érdekünk, hogy az Egyesült Államok és Oroszország az INF szerződés kapcsán is kölcsönösen elfogadható hangot és megállapodást alakítson ki" - tette hozzá Szijjártó Péter.