A világot megrázó pénzügyi krízis, majd az európai adósságválság okozta csapásokat - Angela Merkel német kancellárral karöltve - legyűrő államférfi képét fogja magáról festeni ma esti tévébeszédében az 57 éves Nicolas Sarkozy francia államfő, aki 68 nappal az elnökválasztás első fordulója előtt bejelenti indulását a nagy versenyben - tudták meg a francia lapok. Nem jó előjel számára, hogy 36 százalékos támogatottságával ő a legnépszerűtlenebb hivatalban lévő elnök a francia történelemben - hívja fel a figyelmet a Bloomberg.

Ennek nyomán pillanatnyilag úgy néz ki, hogy - az ír, a portugál, a görög, az olasz, a spanyol, a szlovén és szlovák kormányfő után - Sarkozy lehet a nyolcadik olyan eurózónás vezető, aki az övezet válsága miatt 2010 óta elveszti hivatalát. Egyben Valery Giscard D'Estaing után a második olyan államfő lehet, akit nem választanak újra.

A kihívó egy "gyüttment"?

Sarkozy azzal operálhat, hogy ő az egyike annak a két európai vezetőnek, aki vállalta a felelősséget az eurózóna válságának megoldásáért. Ellenfelének, a szocialista Francois Hollande-nek egyáltalán nincs nemzetközi tapasztalta - mondja William Keylor, a Boston University modern kori francia történelemmel foglalkozó professzora. Hollande egy közép-franciaországi régió parlamenti képviselője, aki soha nem látott el kormányzati tisztséget.

A konzervatív elnök emellett persze előveheti 2007-es győzelmének csodafegyverét, a feldolgozóipari munkahelyeket úgymond a franciák elől elszipkázó bevándorlók elleni kemény fellépés ígéretét. Akkor ezzel csábította el a szélsőjobboldali Nemzeti Front szavazóinak egy részét. Elemzők szerint azonban ezzel óvatosan kell bánnia, nehogy elriassza a szavazói bázis közepét, ahonnan a szocialisták is le akarják vadászni a győzelemhez szükséges plusztámogatókat.

Három tucat induló

Eddig 38 jelölt iratkozott fel az elnökválasztás első fordulójára. A felmérések szerint Hollande 5,5 százalékponttal verné Sarkozyt az április 22-ei első menetben, majd 57,5-42,5-ra győzne a másodikban, amelybe már csak a két legjobb eredményt elért politikus jut.

Pedig jól kezdődött a buli Sarkozynek. Hivatalba lépése idején ó volt a legnépszerűbb francia vezető a legendás Charles de Gaulle, az ötödik köztársaság megalapítója után. A győzelmet azzal az ígérettel szerezte meg, hogy irányítása alatt a több munkát végzők nagyobb jómódra számíthatnak - bátor vállalás ez egy olyan országban, amelynek társadalma bizonytalan közérzettel viszonyul a gazdagsághoz.

Jól jártak, akik amúgy is jól járnak

Hivatalba lépése után felpuhította a 35 éves munkahétről szóló szabályt, amelyet Lionel Jospin szocialista kormánya vezetett be, de nem bizonyult tarthatónak. Bevezette a közszolgáltatásokban - a tömegközlekedéstől a légiirányításig - a kötelező minimális szolgáltatás intézményét, és kemény harcok árán két évvel, 62 évre emelte a nyugdíjkorhatárt. Eközben csökkentette a leggazdagabbak adóját, ugyanakkor 83 katonai létesítmény bezárásával mérsékelte a védelmi kiadásokat.

Választási kampányában Sarkozy sokat beszélt arról, hogy aki többet dolgozik az többet is kereshet, ám az emberek nem látják úgy, hogy teljesítette volna ígéretét - összegzi a helyzetet Bruno Cautres, a párizsi Cevipof politikai kutatóintézet elemzője.

Bekapta a válságot

Az elnöknek nem sok jutott a "békeidőből": 2007 májusában lépett hivatalba, ám augusztusban kirobbant a pénzügyi válság, amely egy évre rá drámaian elmélyült, majd amikor úgy látszott, hogy kezdenek rendbe jönni a dolgok, 2010 elején a görög válság kirobbanásával kezdetét vette az eurózóna vergődése.

Franciaországban jelenleg a munkanélküliek száma 12 éves csúcson van. Az államadósság GDP-hez viszonyított aránya Sarkozy regnálása alatt 64,2 százalékról 85,3 százalékra ugrott, a külkereskedelmi hiány a 2007-es 42,5 milliárd euróról 2011-re 69,6 milliárdra ment fel.

A növekedés élénkítése érdekében mérsékelték ugyan a bérek járulékterheit, de a költségvetési egyensúlyt nem boríthatták fel, ezért az előbbivel párhuzamosan növelni kellett az áfát, ami nem tartozik a kormány legnépszerűbb intézkedései közé. Utóbbi egyben a fegyelmezett német állami gazdálkodás elvének átvétele, amit Hollande ellenez, mondván: megöli a növekedést.

Csiri-biri elnök

Sarkozy hatalomra kerülésének első időszakában kiérdemelte a President Bling-Bling gúnyevet. A popkultúrából átvett Bling-Bling kifejezés a csillogó-villogó ékszerekre, ketyerékre, például mobiltelefonokra, illetve az ezeket hordó, látványosan használó emberekre utal. Médiaesemény lett például abból, hogy egy ötcsillagos párizsi vendéglőben együtt ebédelt a francia gazdaság legnagyobb cégeinek vezérigazgatóival és egy hónapot töltött Vincent Bollore milliárdos üzletember jachtján.

Macsó imázsát erősítette, hogy ő az első elnök aki hivatala idején elvált és új házasságot kötött. Egy olyan országban került az életmódmagazinok címoldalára, ahol az államfő magánélete hagyományosan alapvetően homályban marad. Ebből okulva gyermeke tavaly októberi születéséből már nem csináltak médiaeseményt.

Elemzők szerint lemaradása legerősebb ellenfelével szemben olyan nagy, hogy kisebb csodára van szüksége a győzelemhez. A rendkívül rövid választási kampány miatt nem számíthat arra, hogy valamilyen különleges esemény éppen jókor következik be, hogy megfordítsa a szavazók hangulatát.