Az Ukrajnában dúló háború a legnagyobb nyersanyag-ellátási sokkot okozza az 1970-es évek olajválságai óta – idézi a Világbank friss előrejelzését a BBC. A jelentés szerint a konfliktus a földgáztól a búzán át a gyapotig számos alapanyag árának megugrását okozza. Ennek kezd egyre nagyobb gazdasági és humanitárius hatása lenni – mondta a brit sajtóorgánumnak Peter Nagle, a tanulmány egyik szerzője.

A háztartásokra a világ minden táján megélhetési válság vár. Elsősorban a legszegényebb emberek helyzete aggasztó, mert jövedelmükhöz mérten megoldhatatlan problémát jelent az élelmiszerek és az energia árának megugrása. Az energia esetén ötvenszázalékos drágulást jósolnak a Világbank szakértői, s bár várakozásuk szerint 2023-ban és 2024-ben megáll az árnövekedés, a 2021-es szintnél továbbra is 15 százalékkal magasabb lesz a gáz ára. Összességében 2020 áprilisa és 2022 márciusa között a legnagyobb 23 havi áremelkedést tapasztalhattuk az 1973-as olajársokk óta.

Kapcsolódó

A kőolajnál a Világbank azt jósolja, hogy a világpiaci ár 2024-ig magas marad, ezen belül idén átlagosan hordónként 100 dollár lesz, ami folyamatosan támaszt ad az inflációnak. Oroszország adja a világpiaci olajkínálat 11 százalékát, ám az orosz szállítások zavarai várhatóan hosszú távon hatnak. Itt számításba kell venni, hogy a nyugati gazdasági szankciók miatt a külföldi cégek távoztak Oroszországból, a helyiek pedig nem jutnak hozzá a kitermelést szolgáló technológiához.

Megugró élelmiszer-árindex

Az ENSZ élelmiszer-árindexe már most a legmagasabb értékét mutatja azóta, hogy ezt a mutatót hatvan évvel ezelőtt elkezdték számolni. A búza dollárban számolva közel 43 százalékkal drágulhat, ami új rekordot jelentene. Az árpa több mint 33, a szója 20, a növényi olaj közel 30, a csirkehús majdnem 42 százalékkal kerülhet többe az áremelkedés csúcsán. Ez az orosz és az ukrán export drasztikus visszaesésére vezethető vissza. A háború előtt ez a két ország adta a világ gabonaexportjának 28,9, napraforgómag-kivitelének 60 százalékát – derül ki a JP Morgan és az S&P Global adataiból.

Más nyersanyagok, mint a műtrágyák, a fémek, az ásványi ércek szintén drágulnak, csak a fa, a tea és a rizs lehet olcsóbb a következő időszakban. A búza az az élelmiszer-alapanyag, amelynek exportját a legnehezebb pótolni – hívta fel a figyelmet a Bank of America egyik tanulmánya, amely szerint az Észak-Amerikában és Kínában tapasztalható kedvezőtlen időjárás felerősítheti a kieső orosz és ukrán export árfelhajtó hatását. Az olajos magvak ukrán kivitele több mint 80 százalékkal zuhant, amivel a világ éves ellátásának tíz százaléka esik ki a piacról.

Az élelmiszer-alapanyagok kereskedelmével foglalkozó amerikai Archer Deniels Midland, a piac négy legnagyobb szereplőjének egyike, nettó nyeresége 53 százalékos emelkedéséről számolt be az idei első negyedévben a tavalyi hasonló időszakhoz képest. Juan Luciano, a vállalat vezérigazgatója az Észak- és Dél-Amerikában, illetve a Fekete-tenger térségében kialakult kedvezőtlen helyzet miatt folyamatosan feszes kereslet-kínálati viszonyokra számít a következő években. A Világbank elemzői szintén azt jósolják, hogy a 2022-ben tetőző árak sokkal magasabban maradnak ezután is, mint amire korábban számítottak.