Az észak-vietnami Bac Ninh tartomány egyik üzemének épületén nagy felirat hirdeti, hogy az ott működő vállalat "keményen dolgozó, dinamikus" alkalmazottakat keres, akik elmúltak 16 évesek. A gyár korábban a Nokiáé volt, 2016-ban a tajvani Foxconn bérgyártó vette meg, hogy itt állítsa elő a Google Pixel mobiltelefonjait - idézi a sajtóértesüléseket a Financial Times. Az életkép jól példázza a Vietnamban zajló folyamatokat: az amerikai cégek egyre-másra telepítik át üzemeiket Kínából, hogy kikerüljenek az USA-Kína kereskedelmi háború pergőtüze alól.

A vietnami fővárostól, Hanoitól északra fekvő Bac Ninhben a Samsungnak is jelentős mobiltelefon-gyártó bázisa van, így megfelelő helyszín lehetne a Google-nak is, bár az amerikai cég egyelőre nem kommentálja az említett sajtóértesülést. Ez része az amerikai cégek taktikájának. Nem akarják nagy dobra verni áttelepítéseiket, mert sem a washingtoni, sem a pekingi kormányt nem akarják idegesíteni, továbbá nem akarják elveszíteni kínai beszállítóikat. Ugyanakkor Vietnam 39,5 milliárd dolláros 2018-as kereskedelmi többlete az USA-val szemben sokat elárul arról, mi zajlik a mélyben.

Korlátok

Az Apple nemrégen kezdte el AirPodjainak vietnami próbagyártását, az Amazon és a Home Depot kiskereskedők szintén megjelentek az országban - derült ki a japán Nikkei üzleti lap beszámolójából -, ám szakértők szerint nem fáklyás menet a cégek áttelepülése Kínából. Ennek egyik oka, hogy a mai beszállítói láncok bonyolultak - hívja fel a figyelmet Adam Sitkoff, a hanoi amerikai kereskedelmi kamara igazgatója. Sok szereplőből állnak, ezért nem lehet egy üzemet egyszerűen összecsomagolni, és elvinni máshova.

Bac Ninh Vietnam előnyeire és a behozhatatlan hátrányaira is jó példa. A tartomány 40 perc autóútra van Hanoitól, fél órára a Noi Bai repülőtértől (ahonnan a Samsung exportszállítmányai indulnak), két órára a Quang Ninh tengeri kikötőtől és másfél órára a kínai határtól. Az elmúlt években a Samsungon kívül a Canon,a Nokia és más vállalatok beruházásainak köszönhetően 18,2 milliárd dollárnyi külföldi befektetés ömlött a térségbe, részben a központi kormány nagyvonalú adókedvezményeinek köszönhetően. A tartomány irodákkal is jól ellátott ipari parkját hatsávos autópálya szolgálja ki és az ország más részeiből hozott munkásoknak hoteleket kínálnak.

Ugyanakkor nem veheti fel a versenyt azzal, amit Kína nyújt. A 95 milliós Vietnam teljes munkaerő-kínálata kisebb, mint az északi szomszéd 113 millió lakosú Kuangtung (Kanton) tartományénak munkaerő-tartaléka. Ez a különbség azt jelenti, hogy a befektető vállalatok sokkal nagyobb erőfeszítéssel találják meg a megfelelő munkavállalókat, menedzsereket és beszállítókat.

További különbségek

Vietnam az 55. a Világbank Global Competitiveness Index listáján, míg Kína a 27. Az utak az ország északi részén elég jók, míg délen már nem annyira. A bérek általában alacsonyabbak, ám a kínai üzemek mégis termelékenyebbek, és nem csak a központi kormánytól, hanem a helyhatóságoktól is sok támogatást kapnak. Emellett a vietnami dolgozók izgágábbak, mint kínai kollégáik. Bár a szakszervezetek az országot uraló kommunista párt ellenőrzése alatt vannak, sok a vad sztrájk. Ezekből 2011-ben még ezret jegyeztek fel, ami azóta csökkent, de így is évente 300-ra lehet számítani.

A Vietnam és az EU között létrejött szabadkereskedelmi megállapodás nyomán az országban engedélyezni kell a független szakszervezetek alakítását, bár kérdés, hogy ezeknek lesz-e valamilyen befolyása. Várakozások kicsit lesznek ahhoz, hogy komolyabban beleszóljanak a vállalatok működésébe. Senki sem tudja azt nyújtani a világon, mint Kína - foglalja össze a lényeget Sitkoff -, de Vietnam legalább egy részét képes felmutatni.