A bankhitelek folyósítási kondícióinak szigorodása már érezteti növekedéskorlátozó hatását a felzárkózó térségi gazdaságokban az egyik vezető globális pénzügyi szolgáltató csoport Londonban ismertetett új elemzése szerint. A JP Morgan pénzügyi elemzői kimutatták, hogy a vizsgált európai, ázsiai és latin-amerikai felzárkózó gazdaságokban tavaly májusban tetőzött a belső hitelkiáramlás növekedési üteme, az egész térségre nézve átlagosan 24 százalékos éves bővüléssel. Novemberben azonban átlagosan már csak 15 százalékkal nőtt tizenkét havi összevetésben a hitelkiáramlás ebben az országcsoportban.

Háromhavi szekvenciális összevetésben még meredekebb a lassulás. A ház adatai szerint az így számolt, éves szintre kivetített hitelkiáramlási növekedés 2010 végén még 32 százalékos volt, tavaly novemberben azonban mindössze 4 százalékos.

A JP Morgan elemzői szerint a három vizsgált térség közül a felzárkózó európai gazdaságokra nehezedik a legnagyobb nyomás, tekintettel arra, hogy ezeknek az országoknak a legszorosabb a kapcsolódása az euróövezethez.

Fájni fog Kelet-Európának az osztrák lépés

Tovább szűkül a hitelezés Kelet-Európában az osztrák pénzügyi felügyelet tervezett új szabályozása nyomán - vélekedett a Világbank-csoporthoz tartozó Nemzetközi Pénzügyi Társaság (IFC) vezetője, Lars Thunell egy osztrák lapnak nyilatkozva.

A kelet-európai országokra "nagyon fájdalmas" hatással lesz a lépés, habár megérti az osztrák felügyeleti intézmények nézőpontját - mondta Thunell a Die Pressének adott interjúban. Több országban már így is beszűkült a hitelezés. Ez a helyzet fokozódik, és az IMF-nek, az EBRD-nek és a Világbanknak kell majd "betömnie a réseket" - mondta. A következő két évben a Világbank 27 milliárd dollárt bocsát a feltörekvő országok rendelkezésére, ez jóval több, mint az eddigi keret.

Az Osztrák Pénzpiaci Felügyelet (FMA) és az Osztrák Nemzeti Bank (OeNB) tavaly novemberben jelentette be, hogy új fenntarthatósági irányelveket dolgoznak ki a leányvállalataik révén közép- és délkelet-európai kitettséggel rendelkező három osztrák nagybank - az Erste, a Raiffeisen és a Bank Austria-UniCredit - számára. A rendelkezések egyike az lenne, hogy a 2012 január elseje utáni üzletkötéseknél a hitel-betét mutató a jövőben nem haladhatja meg a 110 százalékot. Osztrák lapértesülés szerint több érintett ország pénzügyminisztere tiltakozó levelet juttatott el az Európai Bizottsághoz, ezért a brüsszeli testület megvizsgálja a tervezett irányelveket.

A feladatunk a finanszírozás, és nem a nyugati bankok kockázati profiljának vizsgálata - felelte Thunell a lapnak arra kérdésére, hogy felismerte-e, hogy a régióban tevékenykedő osztrák bankok "túl sok kockázatot" vállalnak. Az IFC vezetője úgy vélekedett, továbbra is erőteljesebb lesz a térségben a gazdasági növekedés, mint Nyugaton. Thunell ugyanakkor úgy látja, még nem érte el "teljes egészében" Kelet-Európát az euróövezeti adósságválság. Hogy mennyire súlyosak lesznek a hatások, azt attól függ, hogy milyen mély lesz a válság Európa nyugati felében - mondta. Kelet-Európa, ahol a növekedés várhatóan a felére csökken 2011-hez képest, "igazságtalanul szenved" amiatt, ami Nyugaton történik - mondta.