Ukrajna inváziója óta rendre elhangzik, hogy az Oroszország elleni szankciók keveset ártanak Putyinnak. Fideszes képviselők és kormánytagok is egyre többet hangoztatják, hogy a büntetőintézkedések jobban fájnak a Nyugatnak, mint az agresszornak, szinte naponta beszélnek „elhibázott brüsszeli szankciókról”. Orbán Viktor miniszterelnök tusnádfürdői beszédében egyenesen úgy fogalmazott, hogy az Európai Unió „tüdőn lőtte magát” a szankciós politikával.  

Azonban az amerikai Yale egyetem friss tanulmánya szerint tényszerűen nem igaz, hogy nem működnek büntetőintézkedések, sőt, a kutatásuk alapján Oroszországot valójában „megnyomorítják” a nyugati válaszlépések. Korábban egyébként a Foreign Policy külpolitikai szakportál összefoglalója is hasonló eredményre jutott. 

A kutatást Jeffrey Sonnenfeld, az egyetem vállalatgazdaságtani professzora irányította, a résztvevők közgazdászok és az üzleti menedzsment szakértői voltak. Sonnenfeld a tanulmányban kifejtette, egyáltalán nem meglepő, hogy továbbra is vannak tévhitek a szankciókról: sokan módszertani csapdába esnek, amikor a Kreml hivatalos statisztikái alapján festenek képet az orosz gazdaságról, hiszen azok ferdítik a valóságot – állapították meg a kutatók. 

Moszkva szépíti a számokat

Az invázió kezdete óta a Kreml gondosan szelektálja a kereskedelmi statisztikákat, kedvük szerint dobják ki a kedvezőtlen adatokat, miközben csak olyan számokat tesznek ki a kirakatba, amik szebb pillanatképet mutatnak az orosz gazdaság állapotáról – áll a tanulmányban. 

Pont ezért tartják különlegesnek a mostani, 118 oldalas kiadványukat: mivel Moszkva meghamisítja a gazdasági adatokat, a Yale csapata „nem hagyományos” forrásokat használt fel. Helyette elsősorban a fogyasztói és szállítási adatokra, Oroszország nemzetközi kereskedelmi partnereinek közleményeire – bankok, tanácsadócégek –, valamint egyéb orosz nyelvű forrásokra támaszkodott. Az adatbányászatuk szerint az orosz gazdaság minden szinten vergődik, akármilyen mérőszámot nézünk.

Oroszországot február óta komoly csapások érik, a nemzetközi vállalatok tömeges elvándorlása, valamint a közel 9 ezer tételből álló szankciós lajstrom már rövidtávon padlóra küldte az országot. Putyin elvesztette az orosz GDP 40 százalékának előteremtésért felelős multikat – három évtizedes külföldi befektetést kukába hajítva –, amin a kutatók szerint a „példátlan tőke- és népességelvándorlás” csak tovább rontott.

Sokkal nagyobb bajban vannak, mint azt a vezetés látja

Hiába tudnak az orosz exportőrök dollármilliárdokat keresni azon, hogy a korábbi évekénél jóval drágábban exportálják az olajat- és a gázt, a nyilvánosságra nem hozott adatok azt mutatják, hogy az orosz import lényegében összeomlott. Ez pedig ellátási zavarokat idézett elő a fontosabb árucikkek terén, valamint a nyugati technológia hiányát is megérezték.

Putyin önellátásra vonatkozó téveszméi ellenére az orosz belföldi termelés teljesen leállt, nincs kapacitás az elvesztett vállalkozások, termékek és kvalifikált emberek pótlására

– állítják a szerzők. Hozzáteszik azt is, hogy ez áremelkedéseket és fogyasztói szorongást okozott. Azt írják, Moszkva „fenntarthatatlan”  beavatkozásokhoz folyamodik, hogy elsimítsa a strukturális gazdasági gyengeségeket. A Yale szerint ez évek óta először deficitbe taszította a kormány költségvetését, és még a magas energiaárak mellett is kimerítette a devizatartalékokat.

Most akkor ki függ kitől?

Hasonlóan a korábbi felméréshez, a Yale kutatói is megjegyzik, hogy Oroszország jobban kiszolgáltatott az európai energiahordozó-exportnak, mint fordítva, miután a kivitele 83 százalékban az európai piacra irányul. Ennek elvesztése igazából középtávon, azaz nagyjából öt év után okozhat komoly gondot, mert a portékát a kellő szállítási kapacitás hiánya miatt egyszerűen nem lehet más piacra vinni.

Lapunknak egyébként júniusban Szép Viktor, a Groningeni Egyetem (Hollandia) szankciókutatója is nyilatkozott, akkor a következőket mondta el:

  • A pénzügyi rendszereket érintő intézkedések valóban jelentős hatást érnek el, miután az orosz tartalékok nagyjából felét befagyasztották, ami mintegy 320 milliárd dolláros kiesést jelent.
  • Oroszország olaj- és gázimportjának átirányításánál legtöbbször Kínát és Indiát említik meg lehetséges partnerként. Utóbbi esetében az infrastruktúra főleg Európa felé adott, ez pedig lassíthatja Putyin terveit, hiszen a gázvezetékeket ki is kell építeni kelet irányában. 
  • Peking részéről bár látszik akarat az orosz olajhasználatra, ez valójában ütközik a diverzifikációs elképzeléseikkel, miszerint csökkenteni kell az ország energiafüggőségét. 
  • India esetében sem jobb a helyzet, hiszen az olajfinomítóik kapacitása a maximumot kezdi súrolni, ennél fogva nem tudnak annyi olajat felvenni, amennyit szeretnének.
A helyzet más mint 2014 után, amikor a Krím elcsatolását követő nyugati szankciókat gyakorlatilag kivédték az az oroszok. Putyin utasítására importhelyettesítő programot indítottak, és tartalékokat képeztek a pénzügyi gondok áthidalására. Bár az orosz gazdaság erősen függő maradt a külföldi tőkebeáramlástól és a high-tech termékek bevitelétől, amelyeket nem tudtak hazai gyártással kiváltani – legjobb példák erre a mikrochipek.

Más a helyzet, mint hat éve

Most azonban ezer külföldi vállalat állította le tevékenységét az országban, ami összességében ötmillió állást érinthet. Az ipari termelés csökkenése mellett a kiskereskedelmi forgalom és a fogyasztói kiadások is estek, mégpedig 15-20 százalékkal. Közben pedig úgy tűnik, a kínai behozatal sem pótolja a nyugatit – ez kevesebb, mint felére esett az elmúlt fél évben.

Az újautó-eladások havi 100 ezerről 27 ezerre zuhantak, az autógyártás majdnem teljesen leállt, mivel hiányoznak a szükséges alkatrészek, és nem csupán az autókhoz, hanem a gyártásukhoz használt berendezésekhez is. Csak légzsákok, fékerőasszisztensek és hasonló biztonsági rendszerek nélkül tudnak autókat előállítani, és csak manuális sebességváltóval kerülnek ki a járművek az üzemekből.

Az IMF is téved

A Nemzetközi Valutaalap július végi jelentése szerint az orosz gazdaság ugyan zsugorodik, de az energiahordozók és a nyersanyagok kiviteléből származó bevételnek köszönhetően jobban teljesít a vártnál. A Yale kutatói ezzel szemben arra jutottak, hogy az energiahordozók kiviteléből származó jövedelem is csökkent az elmúlt három hónapban.

Oroszország számára nincs kiút a gazdasági összeomlásból, amíg a nyugati országok egységesen fenntartják a szankciókat, valamint további büntetőintézkedéseket vezetnek be

– állítják magabiztosan a Yale School of Management kutatói. Ha Nyugat-Európa le tud válni az orosz gáz köldökzsinórjáról, akkor Moszkva az amerikai szakértők szerint „megoldhatatlan” helyzetbe kerül: néhány év múlva hiányozni fog a piac ahhoz, hogy értékesítse az orosz gázt. Bármilyen csökkenés az olaj- és gázkivitelben, illetve az abból származó bevétel terén, azonnal feszültségeket okoz az orosz kormány költségvetésében.