Felügyeleti fellépéssel nézhetnek szembe a dán és holland nyugdíjalapok, mivel az utóbbi időben egyre inkább a rövid távú hozamszerzésre összpontosítottak, a hosszabb távú célok pedig háttérbe szorultak. A felügyelet szerint ez nincs jól így - írja a Bloomberg alapján a Portfolio.
A főprobléma az, hogy a nyugdíj sok ember számára a jövedelem fő forrása, tehát hosszabb távon kell megélhetést biztosítson az embereknek. Ehhez képest az utóbbi évek alacsony hozamkörnyezete miatt a dán nyugdíjalapok is a kockázatosabb, kevésbé likvid befektetések felé mozdultak el, hogy extra hozamokat érhessenek el. De valójában ez nem célja a rendszernek, nem szabad, hogy alapkezelős terméknek nézzen ki.
A dán felügyeletnél már most is zajlik egy nyomozás azzal kapcsolatban, hogyan értékelik be a nyugdíjalapok az alternatív eszközöket. Miután azok kevésbé likvidek, nehezebb őket beárazni, így sok kérdést vet fel könyv szerinti értékük valós meghatározása.
Magyarországon az állami nyugdíjrendszer más módon működik, így ott nincs hozamnyereségre való kényszer. A magán pénztáraknál viszont ez megvan, ahol a koronavírus-járvány, valamint az amiatti válság le is húzta a portfóliókat. A legfrissebb adatok szerint az első negyedév végére az önkéntes nyugdíjpénztárak portfólióin több mint 100 milliárd forintos veszteség keletkezett a tőzsdék zuhanása miatt, ennek a nagyját azonban a második negyedév végére sikerült ledolgozni, június 30-án már csupán 23 milliárd forint körül volt a mínusz.