A megkérdezettek további hét százaléka nem venne rész a népszavazáson, három százalék nem tudja mire voksolna és további egy százalék elmenne szavazni, de még nem tudja, hogy döntene. A közvélemény-kutatásból az is világossá vált, hogy a megkérdezettek 53 százaléka hajlandó lenne akár tüntetni is a nyugdíjkorhatár emelése ellen, és csak 37 százalék zárta ki ennek lehetőségét. Júliusban ez az arány pontosan fordított volt - idézi az MTI.

A felmérést egy 1600 fős országos reprezentatív mintán végezték el augusztus utolsó harmadában. Ella Pamfilova, az orosz Központi Választási Bizottság elnöke szerdán kijelentette, hogy egy ilyen népszavazást 2019 tavaszának közepén lehetne megtartani, ha az öt kezdeményező politikai erő képes lesz kompromisszumra jutni.

A kérdésben patthelyzet alakult ki, mert a választási bizottság ugyan öt csoportnak a nyugdíjkorhatár-emelésre vonatkozó kérdését is referendumra alkalmasnak minősítette, ám a népszavazás kiírásához az is szükséges, hogy valamelyik közülük Oroszország 85 régiójából 43-ban kezdeményező alcsoportot hozzon létre (egy területen csak egy ilyen testület létesülhet). Erre az öt politikai erő közül - a közöttük zajló rivalizálás miatt - egyedül egyik sem volt képes, a továbblépéshez koalíciókötésre lenne szükség.

Nem hatott a trükk - a lakosság erre figyel

A nyugdíjkorhatár emelésére vonatkozó, jelentős társadalmi elégtelenséget kiváltó kormányzati terveket Dmitrij Medvegyev kormányfő június 14-én, a labdarúgó világbajnokság nyitónapján terjesztette elő. Az eredeti elképzelés szerint a korhatárt a nőknél 2034-ig 55-ről fokozatosan 63 évre, a férfiakét pedig 2028-ig 60-ról 65 évre emelnék fel.

A terv által kiváltott erős társadalmi elégedetlenség hatására Vlagyimir Putyin elnök enyhített a nyugdíjreformban előirányzattokon: a nők esetében csak 60 évre emelnék a korhatárt, valamint egy sor, a nyugdíjjogosultság és a védett kor elérésével kapcsolatos kedvezménnyel. Az államfő ugyanakkor halaszthatatlannak nevezte a reformot, rámutatva, hogy az orosz költségvetés a jelenlegi korhatár megtartása mellett már csak 7-10 évig lenne képes biztosítani a nyugdíjak indexálását.

A nyugdíjreform kérdése elvileg befolyásolhatja a vasárnap megtartandó választásokat, amelynek során az Oroszországi Föderáció 19 tagjainak - köztük Moszkva - élére választanak vezetőt, 16 régióban a helyi törvényhozás összetételéről szavaznak, az Állami Duma (parlamenti alsóház) négy képviselői körzetében pedig pótválasztást tartanak.

A tervezett intézkedések hatására a Levada múlt héten közzétett felmérése szerint - noha Putyin politikájának támogatottság még mindig 70 százalékos - az oroszok 71 százalékának nem tetszik Medvegyev, 68 százalékának pedig a parlament tevékenysége. Több nagyvárosban az elmúlt hetekben tiltakozó megmozdulások voltak. A korhatár emelését a parlament alsóháza, az Állami Duma július 19-én első olvasatban elfogadta, de az intézkedésre egyedül az Egységes Oroszország voksolt, az összes többi parlamenti párt nemmel szavazott.