Barack Obama elnök csalódottnak és dühösnek tűnt az ügyben sebtében összehívott sajtótájékoztatón. "Nehezen érthető", hogy John Boehner (a képviselőház republikánus elnöke) miért hagyta ott a megbeszéléseket - mondta. Kijelentette, hogy a kormány legutolsó ajánlata "rendkívül méltányos" volt, és azzal vádolta az ellenzéki republikánusokat, hogy megfutamodnak, amint egy nehéz feladattal kell megbirkózni. Ugyanakkor hozzátette, bízik benne, hogy még időben sikerül megállapodni. Mint mondta, nem tudja elképzelni, hogy a kongresszus olyan felelőtlen legyen, hogy makacskodásával súlyos kárt okozzon az amerikai gazdaságnak.
A feleket szorítja az idő: a kongresszusnak augusztus 2-ig törvényt kellene elfogadnia arról, hogy megemelik az amerikai államadósság lehetséges maximumát, amely jelenleg 14 ezer 300 milliárd dollár. Ha nem emelik meg az adósságlimitet, fizetésképtelenné válhat a világ legnagyobb gazdasága. Ez esetben ugyanis a pénzügyminisztérium tájékoztatása szerint az amerikai kormány - az Egyesült Államok történetében először - nem lesz képes törleszteni a hiteleit.
Barack Obama helyi idő szerint szombat délelőtt 11 órára (magyar idő szerint délután 5-re) berendelte a Fehér Házba mindkét párt, a republikánusok és a Demokrata Párt vezető kongresszusi képviselőit, hogy tárgyaljanak a további teendőkről. "Választ várok, mert jövő héten dűlőre kell jutnunk az ügyben" - mondta az amerikai elnök.
A CNN hírtelevízió értesülése szerint Boehner most, hogy kivonult a Fehér Házzal folytatott tárgyalásokról, közvetlenül fog egyeztetni a szenátus vezetőivel. A republikánus politikus azt mondta, azért szakította meg a tárgyalásokat, mert a kormány továbbra is ragaszkodik ahhoz, hogy adót emeljen.
A demokraták és a republikánusok egyetértenek abban, hogy szükség van az adósságkorlát megemelésére, de nem tudnak megegyezni abban, hogy az miként történjen meg. A republikánusok a plafon megemelése előtt kiadáscsökkentő intézkedések elfogadását követelik, de nem rokonszenveznek a demokraták javaslatával, amely adóemelést is tartalmaz, elsősorban a gazdagabb amerikaiakra kivetett többletadók formájában.